Hírességek betegsége: miért tépik a hajukat?

A betegség nem személyiségzavar, nincs genetikai háttere, és nem is valamiféle lelki trauma okozza. De akkor mi ez, és mi okozza?

Számos híresség, köztük Charlize Theron, Megan Fox és legutóbb Amy Schumer beszélt különös szokásukról, hogy saját testszőrzetüket irtják, azaz tépkedik a hajukat, szemöldöküket, szempilláikat, szeméremszőrzetüket. Ennek köszönhetően sokan felfigyeltek a trichotillomániának hívott kórós állapotra, amely egyfajta kényszeres önápoló viselkedés, írta az IFLScience. A betegségben szenvedők közül sokaknál a hajhúzás automatikusan és öntudatlanul történik, miközben más tevékenységeket végeznek, például filmet néznek vagy olvasnak. Más esetekben a viselkedés sokkal szándékosabb, a hajszálaikat egyenként tépkedők sokszor játszadoznak a kitépett szálakkal, sőt a problémával küszködők fele szájába veszi és lenyeli a kihuzigált hajat. De kezdjük az elején!

dsadsa
A hajhúzást számos inger kiválthatja, például stressz, szorongás. Fotó: Getty Images

A trichotillománia tünetei jellemzően gyermekkorban kezdődnek, és egyformán gyakoriak fiúknál és lányoknál, bár a felnőttkori esetek mintegy 80-90 százalékát a nők teszik ki. A hajhúzást számos inger kiválthatja, például stressz, szorongás, unalom vagy fizikai érzések, például viszketés vagy fájdalom. A legtöbb esetben a trichotillománia krónikus állapotként jelentkezik, amely hosszú évekig fennáll, bár az emberek több vagy kevésbé intenzív hajhúzási fázisokon mehetnek keresztül. A következmények gyakran pusztítóak lehetnek, az érintettek elszigeteltnek és szégyennek érzik magukat megjelenésük és az állapotukkal kapcsolatos általános értetlenség miatt.

Mi okozza a trichotillomániát?

Kutatók szerint a betegség nem személyiségzavar, nincs genetikai háttere, és nem is valamiféle lelki trauma okozza. Noha még 2006-ban megállapították, hogy az esetek körülbelül 5 százaléka a SLITKR1 nevű gén mutációjára vezethető vissza, amely a neuronális kapcsolatok kialakításában vesz részt, azóta sem sikerült igazolni vagy kizárni a genetikai hátteret. További vizsgálatok kimutatták, hogy a trichotillománia nagyobb valószínűséggel fordul elő egypetéjű, mint nem egypetéjű ikreknél, ami további bizonyítékot szolgáltat a genetikai komponensre. A rendellenességhez hozzájáruló tényezők teljes körét azonban még nem sikerült megállapítani.

Neurológusok azt mondják, hogy trichotillománia hátterében az agy biokémiai egyensúlyának zavara áll. A betegséget a pszichiáterek leginkább a körömrágás és az excoriációs (bőrszőrszedés) zavar mellett emlegetik, mint az úgynevezett testközpontú ismétlődő viselkedések gyakori fajtáját. E szerint a betegség egy pszichés eredetű probléma, úgynevezett kényszeres zavar. Ezt alátámaszthatja, hogy a betegség tüneteként gyakran jelentkezik elkeseredés, idegesség, szégyenérzet, depresszió. Az érintettek azon aggódnak, hogy mások vajon mit hisznek, vagy mondanak róluk, és szokásukat leplezni igyekeznek idegenek előtt. Jelenleg nincsenek a világon jóváhagyott vagy bevett gyógyszerek, terápiák a trichotillománia gyógyítására. A szerotonin, dopamin és glutamát neurotranszmittereket célzó gyógyszereket mind kipróbálták, közülük néhány ígéretesnek bizonyult. Az antidepresszánsok, mint például a szelektív szerotonin visszavétel gátlók (SSRI) viszont korlátozott hasznosságot mutattak. Ugyanakkor egy újabb kísérlet szerint, az N-acetil-cisztein nevű aminosav, amely segít a glutamát beállításában, egyeseknél hatékony lehet a betegség kezelésére. Összességében úgy tűnik, hogy a trichotillomániát jelenleg a kognitív viselkedésterápiával, gyógyszeres kezeléssel vagy a kettő együttes alkalmazásával lehet leghatékonyabban gyógyítani.

)
Könnyedén az allergia tüneteivel szemben (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +34, +39 °C
Minimum: +17, +25 °C

A napsütés mellett gomolyfelhők is megjelennek, ezekből egy-egy helyi zivatar is kialakulhat. Estétől a Dunántúlon nő meg a zivatarhajlam. Megélénkülő délies szél mellett 34, 39 fokos maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Pénteken front nem érkezik. A nagy melegben az álmatlanság, a tompaság hátráltathatja mindennapi tevékenységében, egyre gyakoribb és egyre erősebb lehet a fejfájás és a migrén is. Főleg a szívbetegek és a vérnyomás-panaszokkal élőket viseli meg folyamatos meleg, amennyiben ebbe a csoportba tartozik, akkor egész nap kerülje a megterhelő tevékenységeket! A növekvő fülledtség hatására légzési nehézségek is jelentkezhetnek, a zivatarok területén pedig romolhat az asztmások állapota. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)