Kik veszélyeztetettek?
A kutatók egyelőre csak abban biztosak, hogy a gének felelősek a betegség kialakulásáért, és rájöttek, hogy több nő érintett, mint férfi. A BFRB kialakulásában szerepet játszik továbbá az is, hogy kinek milyen a személyisége, mennyi stressz éri, milyen volt a gyerekkora, illetve az sem mellékes, hogy milyen életkorban kezdenek el megjelenni a tünetek.
Gyakori BFRB-rendellenességek
Ilyen testközpontú, ismétlődő viselkedés például a következő néhány rendellenesség is:
- Dermatillománia - kényszeres bőrtépkedés vagy patológiás bőrcsipkedés néven is ismert. Ha valaki folyton vakarja, nyomkodja a bőrét, annál felmerül ennek a rendellenességnek a gyanúja. Ajánlott kötés vagy kesztyű viselése a kezeken, illetve az is, hogy foglaljuk le az ujjainkat például egy olyan kis eszközzel, mint a fidget spinner nevű pörgettyű.
- Körömrágás (Onychophagia) - az emberek 30 százaléka rágja a körmét, sokan nem is tudatosan. Ez nemcsak a körmöknek árt, hanem a fogaknak is, illetve fertőzésekhez is vezethet.
- A szájharapdálás (morsicatio buccarum) is több lehet, mint rossz szokás - az ebben szenvedőknek gyakran javasolják a rágózást, amely hasonló érzést kelt, mint amikor belülről harapdálják a szájukat.
- Ajakharapdálás (morsicatio labiorum) - gyakran a szájharapdálással együtt jár. A rendellenesség kezelhető, például egy olyan kis eszközzel, amely távol tartja a fogakat az alsó ajkaktól, illetve szükség esetén terápiával.
- A nyelv harapdálását (morsicatio linguarum) gyakran a stressz okozza. Szakemberek egy olyan eszköz viselését javasolják az ebben szenvedőknek, amely elválasztja a fogakat és a nyelvet.
- Onychotillomania - a köröm piszkálása, rongálása, tépkedése sokaknál együtt jár a köröm környéki bőr lerágásával is. Ez egyrészt nem vezet túl szép látványhoz, másrészt - mint azt fent már említettük - növeli a fertőzésveszélyt.
- Dermatophagia - a körömkörnyéki bőr lerágása, ami szintén sok embernél lett - tévesen - csak egy rossz szokásnak minősítve. A stressz, a nyugtalanság, a szorongás nagyban felelős lehet azért, ha valaki ettől szenved.
- Az orrpiszkálás kényszere (rhinotillexomania) szintén rendkívül kellemetlen: vannak, akik órákat töltenek azzal nap mint nap, hogy az orrukban turkálnak, és ez bizony már a mindennapi életükre is hatással lehet. Ez a rendellenesség sokaknál együtt jár a körömrágással vagy a köröm környéki bőr rágásával. Szakemberek azt javasolják az ebben szenvedőknek, hogy amikor az orrukhoz akarnak nyúlni, gyorsan írják le, mit éreznek, mire gondolnak - ez segíthet megfejteni a kiváltó okokat, ingereket.
- Trichotillomania - a szempilla-, szemöldök- és hajtépkedés kényszere, szorongás és unalom is kiválthatja.
- Trichophagia - a hajtépkedésnél talán még veszélyesebbnek mondható a hajevés, hiszen ilyenkor le is nyeli a beteg a saját (vagy szélsőséges esetben valaki más) haját, a gyomorban lévő hajcsomók viszont akár életveszélyt is jelenthetnek.
- Trichodaganomania - miután a fejtetőről növő hajszálak elfogyasztása kicsit bonyolult, számos beteg a test más részein növő szőrszálakat rágja inkább. Szakemberek nekik is a rágózást javasolják, amellyel "lefoglalhatják" szájukat és fogaikat.
- Trichotemnomania - a hajtépkedéshez hasonlóan ez is kényszeres tevékenység, és az ebben szenvedők is el akarják távolítani a testükről a szőrt. Van, aki csak a karjait borotválja le, de olyan is, aki a szemöldökét vagy a haját. Szakemberek szerint a nem kívánt gondolatoktól akar így megszabadulni a betegek tudatalattija.
Az itt felsorolt rendellenességek többsége jól kezelhető. A betegeken a kognitív viselkedésterápia és gyógyszerek is segíthetnek.
Forrás: webmd.com
