A Brighton és Sussex Orvostudományi Egyetem kutatói az agy, a test és a háttérzajok kapcsolatát vizsgálva 17 egészséges felnőttről készítettek funkcionális MRI -felvételeket, miközben ötperces részletekben váltakozva játszottak le nekik természetből felvett hangokat, illetve mindennapi mesterséges eszközöktől származó zajokat.
Eközben a résztvevőknek feladatokat is teljesíteniük kellett, hogy mérni lehessen a figyelmüket és a reakcióidejüket. A szívverésüket monitorozva pedig a vegetatív idegrendszer működésében fellépő változásokat igyekeztek felfedezni. A vegetatív idegrendszer az akarattól független működések szabályozását látja el, így például felelős a légzésért, a vérnyomásért, a testhőmérsékletért, az anyagcseréért és az emésztésért.
A természetes hangok hatása
Az fMRI-felvételek tanúsága szerint a mesterséges hangok a befelé irányuló figyelemre jellemző agyi területeket aktivizálták. Ez a személyek számára fontos dolgok miatt érzett aggodalomra jellemző, amely olyan állapotokkal áll kapcsolatban, mint a depresszió, a szorongás vagy a poszttraumás stressz szindróma . Ezekben az esetekben a résztvevők reakcióideje is lassabb volt. A természetes eredetű hanghatások ellenben a kifelé irányuló figyelmet erősítették.
A szívverésben ugyancsak tapasztaltak apró eltéréseket a kutatók, amelyeket a vegetatív idegrendszer idézett elő. Ennek egyik része, a szimpatikus idegrendszer főként a stresszhelyzetben kialakuló stresszválaszért felel, így például a "harcolj vagy menekülj" ösztönért. Az ilyen típusú érzéseket a természetes hangok csökkentették, erősítették viszont a paraszimpatikus rendszer hatásait, amely általánosságban a szervezet életének mindennapos fenntartását szolgálja, egyben elősegíti a test relaxációját is.
Érdekesség, hogy az eredmények nem voltak minden tesztalany esetében egyformák. Azoknál, akik a szimpatikus idegrendszer fokozott működésével, tehát stresszesebb állapotban kezdtek bele a vizsgálatokba, a természetes hangbejátszások nagyobb arányban bizonyultak pihentetőnek. Akik viszont aktuálisan kevésbé voltak a szimpatikus rendszer hatása alatt, összességében még enyhe erősödést is éreztek a két típusú háttérzaj hallatán.
Csak néhány perc séta a szabadban
Cassandra Gould van Praag, a tanulmány vezető szerzője szerint a felfedezésnek elsősorban azokra nézve lehet jelentős haszna, akik stresszes életet élnek. "Mindenkinek csak ajánlani tudok egy kis sétát természetes környezetben, akár fáradtnak és megviseltnek érzi-e éppen magát, akár nem. Már annak is lehetnek előnyös hatásai, ha csak pár percre tudunk kiszabadulni a négy fal közül" - fogalmazott a kutató. Hozzátette, a kutatási eredményektől inspirálva ő maga is igyekszik minél több időt tölteni friss levegőn, de még ha munkája az asztal mellé láncolja, akkor is internetről letöltött természetes hang-összeállításokat hallgat. Mint elmondta, ezeknek szintén pozitív a hatásuk.
A kutatás résztvevői a számukra kellemes, ismerősen csengő hangok hallgatása közben teljesítették legjobban a figyelmük mérése érdekében kiadott feladatokat. Az esőerdő hangjai például csak akkor pihentetőek igazán, ha ismerős számunkra a dzsungelkörnyezet. Az ideális háttérhang megtalálása tehát rendkívül fontos, hiszen ez segít a leginkább abban, hogy hatékonyabban tudjunk relaxálni. Cassandra Gould van Praag rámutatott, hogy hasznos lehet eközben olyan mesterséges hangok kizárása is, mint az utcai zajok vagy az autók zúgása.
Forrás: time.com
