A világon több milliárd olyan ember él, aki kisebb vagy nagyobb mértékben hisz a babonákban. Az amerikai lakosság egynegyede babonásnak vallotta magát egy felmérés során, ám az is kiderült, hogy a fiatalok babonásabbak, mint az idősebb felnőttek. Rengeteg iskolásnak van például kabalája, hogy szerencsét hozzon a vizsgák , tesztek során. Kínában emberek milliói hiszik, hogy a piros szín és a 8-as szám gazdagságot és boldogságot hoz nekik. Egy Taiwanban készült tanulmány pedig azt állapította meg, hogy a vásárlók hajlandóak magasabb összeget fizetni egy olyan csomagért, amiben a termékek száma valamilyen szerencsés szám.
A legtöbben tisztában vagyunk vele, hogy ezek a hiedelmek tulajdonképpen irracionálisak, ám valamiért mégis részei maradtak az életünknek. Sokszor még a döntéseinket is befolyásolják. Vajon miért van ez így? Van-e a babonáknak valamilyen pszichológiai jelentőségük, és hogyan hatnak a mentális egészségünkre?
Így "működnek" a babonák
A babonákban az egyik legelképesztőbb dolog, hogy sokan annak ellenére hisznek bennük, hogy legbelül tudják, nem lehetnek igazak. Jane Risen amerikai viselkedéskutató egy duális modellt használt a jelenség megmagyarázására. Szerinte az emberek képesek "gyorsan" és "lassan" gondolkozni. Az előbbi csapongóbb és intuitívabb, az utóbbi viszont racionálisabb, így felülírja az intuitív gondolatokat, amennyiben hibát talál bennük. Ez a duális modell a babonák esetében némi finomításra szorul. A szakember szerint ugyanis a hibák felfedezése nem jelenti feltétlenül a hibák kijavítását is: észleljük, hogy amit gondolunk, az téves, ám mégis az intuitív gondolatnak megfelelően cselekszünk.
Ugyanakkor a babonák nem csupán hibás felismeréseink megtestesülései. Néha ugyanis megnyugtatóan hathatnak, oldhatják az ismeretlen miatti szorongást, és azt az érzést kelthetik az emberekben, hogy képesek irányítani a saját életüket. Ez lehet az oka annak is, hogy a hiedelmek ilyen sokáig fennmaradtak, hiszen az emberek generációról generációra továbbadták őket.
Hogyan alakultak ki?
A babonák eredetét az emberiség távoli múltjában kell keresni, amikor őseink még nem értették meg a természet erőit és rendszereit, ez pedig veszélyt jelentett az életükre nézve. A babonák megjelenésével azonban elkezdtek hinni abban, hogy van kontrolljuk a világ történései felett, ez pedig némi megnyugvást jelentett. Nem véletlen, hogy a legtöbb babona félelmetes vagy bizonytalan helyzetekhez kapcsolódik. Létezik például egy hiedelem, miszerint ha eltörünk egy tükröt, az balszerencsét jelent. Tény, hogy egy törött tükör veszélyt jelent, hiszen megvághatjuk magunkat az üveggel, ám ez nem függ attól, hogy hány darabra törik a tükör. Néhány üvegdarab nem valószínű, hogy megpecsételi az egész hátralévő életünket.
A babonák pozitív hatása
Az élet néha nagyon ijesztő tud lenni, ezért az emberek sok mindenre hajlandóak, hogy megpróbálják elkerülni a rejtett veszélyeket. Stuart Vyse pszichológiaprofesszor még könyvet is írt ebben a témában. Ő úgy véli, a pozitív, szerencsehozó hiedelmek jótékony hatásúak, mivel képesek növelni a teljesítményt. A kontrollvesztés érzete ugyanis szorongást és teljesítményromlást okoz egyes helyzetekben, az irányítás visszanyerésének érzése azonban képes ezt ellenpontozni. Még akkor is, ha valójában tudjuk, hogy varázslat nem létezik.
Forrás: medicalnewstoday.com
