Az öngyilkosság anatómiája

Miért követ el valaki öngyilkosságot, és miért tud valaki más megküzdeni egy hasonló élethelyzettel? Hogyan tudnak segíteni a szakemberek és a társadalom?

Hasonló motívumok

Az öngyilkosság kérdésével régóta foglalkozik a pszichológia és az orvostudomány. A pszichológia részéről Emile Durkheim állította fel az öngyilkos viselkedésről szóló, máig érvényes elméletét. Szerinte az öngyilkosságot az egyén és környezete, illetve a társadalom kapcsolata határozza meg. Három öngyilkossági típust különített el.

Megkülönböztette azokat, akik a társadalom jólétéért, embertársaikért vetnek véget az életüknek. Ennek az önfeláldozásnak a célja mindig a közösség fennmaradása, ezért gyakori a keleti kultúrákban, ahol az emberek gondolkodása nem az "én", hanem a "mi" körül forog. Ennek ellentéte az "egoista" öngyilkosság, ahol az emberek általában magányosak, nem képesek beilleszkedni a társadalom keretei közé. A harmadik szituáció azokat érinti, akik nem tagjai olyan közösségnek, amely szilárd normákkal és szabályokkal rendelkezik. Ilyen például a család, vagy egy vallási közösség. Azok az emberek, akik kiestek ezekből a közösségekből, "törvényen kívülieknek" tekinthetik magukat, és ez felerősítheti az öngyilkosságra való hajlamot. Ha az adott társadalom felbomlott a szabályok rendszere - mint például a rendszerváltozás után a régió országaiban - szintén megnő az öngyilkosságok száma.

Az öngyilkosság anatómiája: számít a család

A biológiai megközelítés abból indul ki, hogy a családfakutatások alapján lényegesen több az öngyilkosságot megkísérlők száma azokban a családokban, ahol valaki már önkezével vetett véget az életének. A biokémiai kutatások azt mutatták ki, hogy szervezetükben alacsonyabb a szerotonin nevű idegi átvivő anyag szintje - éppúgy, mint a depressziósok esetében. Az alacsony szerotonin szint az agyban pedig hirtelen, impulzív cselekedetekre - akár önsértő vagy másokra veszélyes - hajlamosít.

Vigyázó szemetek a fiatalokra és az idősekre vessétek!

Noha bármely életkor magában hordozhatja a halálvágyat, vannak periódusok, amelyekre különösen oda kell figyelnie az érintett környezetének és a társadalomnak. Vannak életkorok , amikor az öngyilkosságok számát csak a baleseteké múlja felül a halálozási statisztikákban. Az egyik ilyen a gyermekkor. Noha a szülők többségét teljesen váratlanul éri a tragédia, az öngyilkossággal foglalkozó pszichológusok szerint számos előjele lehet a kísérletnek. Ezek közül gyakori az otthonról történő szökés, a dühkitörések, illetve a magányos visszahúzódás, a frusztráció tűrésének képtelensége, a túlérzékenység illetve a személyiségváltozás. Óvatosnak kell lennünk azonban ezek megítélésében, hiszen majd mindegyik jellemző lehet egy gyermek (és főleg egy kiskamasz) életének bizonyos szakaszában.

A serdülő-és fiatal felnőttkor szintén egy veszélyeztetett időszak az öngyilkosság szempontjából. A gyerekek körüli világ normái változnak, új elvárások elé néznek, megváltoznak azok a csoportok, akik véleményére a leginkább adnak. A család szerepét a kortárs csoportok és az ideálok veszik át, akik modellszerepet nyújtanak. Ez különösen veszélyes abban az esetben, ha a "modellek" közül valaki öngyilkosságot követ el: megfigyelték, hogy egy iskolában, egy osztályban öngyilkossági hullám indulhat el egy társuk erőszakos halála után. Hasonló a helyzet abban az esetben, ha egy ismert személy vet önkezével véget az életének. Itt szintén vannak figyelmeztető jelek: a fáradtság, az iskolai teljesítmény romlása, az alkohol és a drogok előtérbe kerülése mind figyelemfelhívó lehet.

A serdülőkor után csökken az öngyilkosságot elkövetők száma, de az időskor elértével ismét megugrik. Ennek oka egyrészt a betegségek megszaporodása lehet, amelyek egy részével igen nehéz együtt élni. Egy további probléma az idős emberek elszigetelődése, magányossága. Az időskori depresszió magas aránya a nyugati társadalmakban szintén az öngyilkossági kísérletek felé mutat. Érdekes, hogy a kisebbségek körében - feltehetően az öregek iránti nagy tisztelet miatt - ez a jelenség nem tapasztalható.

Kezelés a kétségbeesetteknek

A kezelési lehetőségek alapvetően két csoportra oszlanak. Az egyik esetben a már öngyilkosságot megkísérelt betegeket vonják be a terápiába, a másik esetben az öngyilkosság megelőzésére szolgál a beavatkozás.

Az, a sikertelen próbálkozást tett, általában több orvossal találkozik, míg eljut a pszichiáterhez. Feltehetően előtte kezelni kell a sérüléseit illetve a károsodásokat, amelyek bekövetkeztek a kísérlet során. Ha ezeket a panaszokat megszüntették, a beteg fizikailag gyógyult, akkor kerül sor az elmegyógyászati kezelésre, de már ez idő alatt is jelentős lehet a lemorzsolódás, nem beszélve arról, hogy hány beteg utasítja vissza illetve hagyja abba a terápiát idő előtt.

A kezelések célja elsődlegesen a beteg életben tartása. Ez a gyógyszerek és a beszélgetés, azaz a pszichoterápia kombinációjával a legeredményesebb. A gyógyszerek segítenek a hangulat stabilizálásban, ám fontos megjegyezni, hogy ezeket nem rutinszerűen, hanem igen érzékenyen kell beállítani. Az egyik legveszélyesebb periódus ugyanis egy beteg életében a kevert mániás-depressziós epizód, amelynek kizárólag antidepresszánsokkal történő gyógyítása fokozhatja az öngyilkosság lehetőségét. A pszichoterápia alkalmával a páciensnek elsősorban olyan konfliktusmegoldási technikákat tanítanak meg, amelyek segítségével hatékonyabban kezelik a stresszes szituációkat és a mindennapi problémákat.

A krízisben lévőknek segít a Lelki Segély Telefonszolgálat, minden este 19-7 óráig, a 06-80-505-505-ös, ingyenes zöldszámon. Az öngyilkosság megelőzésére jó példa az úgynevezett krízis-intervenciós állomások működése. A szolgálat általában telefonon működik, de az internetes segítségkérést is egyre gyakrabban veszik igénybe. A tanácsadó általában nem pszichológus vagy pszichiáter, de az adott szakterületen mindenképp kellő képzésben részesült. Léteznek olyan központok is, amelyeket előzetes bejelentés nélkül lehet felkeresni, és számos esetben már maga a krízisintervenció is elég a helyzet rendezéséhez.

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +13, +19 °C
Minimum: +5, +10 °C

A napsütéses időszakok mellett többször erősen felhős időre készülhetünk, szórványosan várható eső, zápor, néhol zivatar is. Élénk, erős északnyugati szél mellett 13, 19 fokos maximumhőmérsékletekre számíthatunk. Szombaton kettősfronti hatást tapasztalhatnak az érzékenyek. Gyakoriak lehetnek a keringési és vérnyomáspanaszok, emellett görcsös és migrénes fejfájás is jelentkezhet, többszöri rosszullét léphet fel. A fülledt időszakokban jellemző lehet a légszomj és a nehézlégzés. A kinti programok során változékonyságra kell készülni. További fontos részletek a meteogyógyász® mai videójában! A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások: