Nyelvfejlődési zavarról akkor beszélünk, ha egy gyermeknek vagy felnőttnek nehézségei vannak a nyelvi kifejezésben, a nyelv megértésében, vagy akár mindkettőben egyszerre, és mindez nem magyarázható olyan nyilvánvaló kiváltó okokkal, mint a hallásromlás, értelmi fogyatékosság vagy autizmus. Becslések szerint az iskolás korú gyerekek 7-10 százaléka is érintett lehet, ugyanakkor a zavar sok esetben észrevétlen marad, vagy tévesen a gyermek éretlensége, lustasága vagy viselkedési problémái következményeként értelmezik – mutat rá a The Concersation oldalán Anastasiia Ogneva, a Santiago de Compostela-i Egyetem alkalmazott nyelvészeti és pszicholingvisztikai kutatója. Hozzáteszi, a nyelvfejlődési zavar nem egyszerű lemaradás a kortársakhoz képest, amely idővel magától megoldódik. Tartósan fennálló probléma, amely kezeletlenül súlyos kihatással lehet az iskolai teljesítményre, a társas kapcsolatokra és az önbecsülésre egyaránt.
A nyelvfejlődési zavar jelei – láthatatlan probléma
A jelenségről gyakran láthatatlan állapotként beszélnek a szakemberek, mivel nincsenek olyan fizikai tünetek, amelyek árulkodóak lehetnének. Sok érintett gyerek jól boldogul a hétköznapi beszélgetésekben, és csak akkor kerülnek felszínre a nehézségei, ha összetettebb módon kellene használnia a nyelvet. Így aztán gondot okozhat például, ha hosszabb szöveget kell elolvasnia, hallás után kell megértenie egy komplexebb gondolatmenetet, vagy akár csak egy viccet kellene értelmeznie. Ogneva szerint a szülők gyakran csupán azt veszik észre, hogy gyermekük nem érti a hosszabb, összetett mondatokat, vagy nagyon rövid mondatokban, nyelvtani hibákkal beszél.
Noha minden nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermek más és más egyéni jellemzőket mutat, akad néhány általános tünet, amelyek intő jelként szolgálhatnak.
- Óvodáskorban: gyanúra adhat okot, ha a gyermek nehezen érti és hajtja végre a szülők kéréseit, nagyon rövid mondatokban fogalmaz, nehezen tanul dalokat, vagy ha nehezen tudja elmesélni, milyen élmények érték napközben.
- Iskoláskorban: iskolásoknál az olvasott szöveg megértésének, összetett mondatok használatának, új szavak elsajátításának nehézsége, gyakori nyelvtani és betűzési hibák, vagy az összefüggő írásbeli fogalmazás nehézsége hívhatja fel a figyelmet nyelvfejlődési zavarra.
Nem diszlexia, nem autizmus – a nyelvfejlődési zavar más
Bizonyos tüneti hasonlóságok miatt a nyelvfejlődési zavart könnyű lehet összekeverni más, a köztudatban jobban jelen lévő idegrendszeri fejlődési zavarokkal. Ilyen például a diszlexia, amely az olvasás és írás elsajátításában okoz nehézségeket. A diszlexiás gyerekek gyakran összekeverik a vizuálisan hasonló betűket, félreolvasnak szavakat, hiába gazdag a szókincsük, illetve tudják változatosan, jól strukturált mondatokban kifejezni magukat szóban. Ezzel szemben nyelvfejlődési zavar esetén nem a szavak kiolvasása jelent gondot, hanem azok jelentésének megértése. Ezenkívül jellemző, hogy az érintett gyerekek szóbeli kifejezésmódja igen korlátozott, élő beszédben is gyakran ejtenek nyelvtani hibákat.
Szintén nem összekeverendő a nyelvfejlődési zavar az autizmussal. Előbbi esetén a szociális készségek nem sérülnek, sőt, a gyerekek kortársaikhoz hasonlóan nagyon kommunikatívak lehetnek, még ha nehezen is tudják kifejezni magukat. Hasonlóság ugyanakkor, hogy mindkét állapot esetén előfordulhat, hogy a gyerekek viszonylag későn kezdenek beszélni. Ezzel együtt a nyelvfejlődési zavaros kicsik az autista gyermekekkel ellentétben hajlamosak gesztikulálni beszéd közben, jobban is értik a nyelvet, valamint játék közben is több szimbolikus viselkedést mutatnak. Az autizmust a beszédértéssel és a társas kapcsolatokkal kapcsolatos komolyabb problémák, továbbá ismétlődő mozdulatok, repetitív viselkedés jellemzi.
Végezetül érdemes megemlíteni, hogy a nyelvfejlődési zavar nem függ a nonverbális intelligenciától. Korábban csak akkor állították fel a diagnózist, ha a gyermek nonverbális IQ-ja az átlaghoz közeli volt, mivel a szakemberek így különböztették meg a zavart az általános tanulási nehézségtől. A legújabb megfigyelések alapján azonban úgy tűnik, hogy a nyelvfejlődési zavaros gyerekek általában valamelyest gyengébben teljesítenek a nonverbális intelligenciateszteken. Napjainkban ezért ez már nem tekintendő diagnosztikus kritériumnak.
Hosszú távú következmények
A nyelvfejlődési zavar nem szűnik meg magától a kor előrehaladtával sem. Fejlesztéssel javítható a gyerekek állapota, de nehézségek gyakran elkísérik őket serdülő- és felnőttkorukba is. Hosszú távú kutatások szerint az érintett fiatalok nagyobb valószínűséggel küzdenek olvasási és írási problémákkal, átlagosan hamarabb esnek ki az oktatásból, nehezebben tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, továbbá önbecsülési és mentális egészségügyi zavarokkal is gyakrabban küzdenek. „Mindez azonban nem jelenti szükségszerűen azt, hogy a prognózis negatív. Korai diagnózissal és megfelelő támogatással sok esetben elérhető, hogy az érintettek sikeresek legyenek az iskolában és a mindennapi életben” – húzza alá Ogneva.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Hozzáteszi, a fejlesztési célok mind a szóbeli, mind az írásos nyelvhasználat erősítésére kiterjednek. Logopédus segítségével egyaránt dolgozni kell a gyerekek szókincsének bővítésén, nyelvtanhasználatán és történetmesélési képességein. Az iskolában fontos a vizuális segédeszközök és tantervi adaptációk alkalmazása, otthon pedig hasznos lehet a közös olvasás, beszélgetés a szülőkkel, testvérekkel. Ugyancsak lényeges, hogy az oktatás során a tanárok rövid, egyértelmű instrukciókat adjanak, és bizonyosodjanak is meg róla, hogy a gyermek megértette az adott feladatot.
Ogneva kiemeli, a korai fejlesztés rendkívül fontos, mivel a nyelv az olvasás, írás és iskolai tanulása alapja. Minél hamarabb kap segítséget egy nyelvfejlődési zavaros gyermek, annál hatékonyabban mérsékelhetők a jövőbeli nehézségei. A tapasztalatok szerint szignifikánsan jobban fejlődnek azok a gyerekek, akikkel már 4-5 éves koruktól külön foglalkoznak, mint azok, akik csak 9-10 éves korban kerülnek szakemberhez, amikor már bőven akadnak negatív iskolai élményeik és frusztrációik. „Ha egy gyermek nem tudja tartani a lépést a kortársaival a nyelvi fejlődésben, ha nagyon rövid mondatokban kommunikál, illetve ha kerüli a beszélgetéseket vagy ingerületté válik, amikor olvasnia kell, akkor ideje segítséget kérni. A korai cselekvés kulcsfontosságú” – üzeni a szakértő.
Legjobban: