Az autizmus spektrumzavar egy viselkedési tünetegyüttes, amelynek kiváltó oka valószínűsíthetően az idegrendszer fejlődési rendellenessége. Mint azt a brit Nemzeti Autista Társaság írja, a zavar számos módon negatívan befolyásolhatja az érintettek mindennapi életvitelét. Gyakoriak a kommunikációs és társas viselkedési problémák, a megszokott rutinhoz való erőteljes ragaszkodás, az érzékszervi alul- és túlérzékenység, az egyes tevékenységek és hobbik iránti intenzív érdeklődés, illetve a szélsőséges szorongás. Továbbá nem ritka, hogy az olyan helyzetekre, amelyeket nem tudnak kezelni, extrém kirohanásokkal reagálnak az autista emberek: verbális (ordibálás, sikongatás, sírás) vagy fizikai (rugdalás, csapkodás, harapás) kontrollvesztéssel. Becslések szerint átlagosan százból egy gyermek autizmussal születik.
Az autizmus korai jelei
Az autizmus kezelése elsősorban oktatási-nevelési, nem pedig orvosi feladat. Ezzel együtt a tapasztalatok azt mutatják, hogy minél korábban elkezdenek foglalkozni az érintett gyerekekkel, annál jobb eredményeket lehet elérni a terápiában. Nyilvánvalóan ehhez először fel kell ismerni a problémát. Az autizmus első figyelmeztető tünetei általában 12 és 24 hónapos kor között jelentkeznek. Pontosabban ekkor vehető észre, hogy az érintett gyerekek fejlődése bizonyos területeken nem úgy halad, ahogy az várható lenne. Az alábbiakban a Kaliforniai Egyetem San Diegó-i kampuszának gyűjtése alapján mutatjuk be a lehetséges korai tüneteket. Ezek nem mindegyike jelentkezik minden érintett gyermeknél, de minél többet tapasztalunk közülük, annál inkább indokolt szakembert felkeresni.
Különös hangadások
A beszélni még nem tudod kicsiknél gyanúra adhat okot, ha ahelyett, hogy fokozatosan szórészletszerű hangadásokkal igyekeznének kommunikálni, inkább csak strukturálatlanabb hangokat adnak: morognak, nyűgösködnek. Nagyjából olyan, mintha a normálisan fejlődő gyerekek hangadásai valamilyen idegen nyelven kiejtett szavaknak hangoznának, míg az autistáknál ez sokszor nem érzékelhető.
Szokatlan szenzoros érzékenységek
Előfordulhat, hogy egy autista kisgyerek váratlan módon reagál bizonyos hangokra, ízekre, akár tapintható textúrákra. Például bármely másfél éves gyermekre jellemző lehet, hogy nem szívesen eszik meg bizonyos ételeket, így akár a zöldségeket, de közben változatosan táplálkozik, sokféle ételt elfogad. Eközben egy autista gyermek ingerlékenyen reagálhat a változásokra, mint akár a szilárd ételek bevezetése, és csak üveges bébiételt hajlandó megenni.
Furcsa játékok
Sok esetben arra lesznek figyelmesek a szülők, hogy gyermekük nagyon erősen ragaszkodik bizonyos tárgyakhoz, akár szokatlan darabokhoz is. Például mindig több labdát is magával akar hurcolni egyszerre, vagy amikor csak lehet, ő szeretné vinni anya vagy apa pénztárcáját. Ezek a tárgyak láthatóan megnyugtatják, ha pedig nem elvesszük tőle, az stresszt okoz számára. Az még nem gyanús, ha egy gyermek csak akkor tud megnyugodni éjszaka és elaludni, ha a kedvenc plüsse is vele van a kiságyban. Ha viszont a bejárati ajtó kulcsát nem hajlandó odaadni lefekvésnél azok után, hogy egész nap azt hurcolta mindenhova, az már intő jel lehet.
Árulkodóak lehetnek a mozdulatai
Nem ritka, hogy az autizmussal született gyerekek furcsán és ismétlődő, repetitív módon mozgatják a kezeiket, ujjaikat vagy egyéb testrészüket.
Szokatlan módon játszik a játékokkal
Autistáknál olykor megfigyelhető az is, hogy játékaikat és egyéb tárgyakat nem úgy használják, ahogy azt a legtöbben tennék, illetve nem is igazán játszanak velük. Ha például egy kisautót adunk nekik, akkor ahelyett, hogy először közelről megvizsgálnák, majd elkezdenék a földön tologatni, közben motorhangokat utánozva, inkább csak újra és újra a kerekeit pörgetik az ujjukkal, közvetlenül a szemük elé tartva az autót.
Időnként nagyon ingerlékeny
Az autista gyerekek gyakrabban sírhatnak és szeszélyesebbek lehetnek a többi gyereknél. Olykor nyilvánvaló ok nélkül is sírni, dühöngeni kezdhetnek, illetve nehéz lehet őket megnyugtatni a szokásos módszerekkel: anyai öleléssel, nyugtatgató szavakkal.
Az érdeklődés hiánya
A gyerekek általában szeretnek felfedezni. Ugyanakkor autizmus esetén előfordulhat, hogy a kicsik érdeklődését az új játékok, ismeretségek és környezet sem igazán kelti fel.
Amit nem csinálnak az autista gyerekek
Vannak bizonyos viselkedésminták, amelyek autista gyerekeknél szinten egyáltalán nem jelennek meg. Így gyakran megfigyelhető náluk, hogy:
- nem mutatnak rá dolgokra;
- nem próbálnak másokkal verbálisan kommunikálni;
- nem törekszenek arra, hogy magukra vonják a figyelmet;
- ha rájuk mosolygunk, nem mosolyognak vissza;
- nem próbálnak szemkontaktust létesíteni;
- nem mutogatnak különböző tárgyakat, például a játékaikat másoknak;
- nem reagálnak a nevük hallatán;
- nem néznek oda, ha valamire rá akarjuk irányítani a figyelmüket;
- nem szeretik a babusgatást;
- nem mutatják jelét, hogy bármilyen tevékenységet közösen élveznének a szüleikkel vagy másokkal;
- nem mondják ki az első szavukat 12-14 hónapos korukig;
- nem használnak szokásos nonverbális kommunikációs eszközöket (nem rázzák például a fejüket, ha valamire nemet mondanak);
- nem mutatnak érdeklődést más gyerekek iránt;
- nem tudnak sokféle érzelmet kifejezni az arcmimikájukkal.
