A jobb diagnosztizáltság csak az egyik tényezője a növekedésnek, de szerepet játszik az is, hogy a mai oktatási rendszer nem kedvez ezeknek a gyereknek, és egy kis túlzással, százéves rendszerbe próbálja beletuszkolni őket - olvasható az abcug.hu-n .
Egyre több a tanulási zavaros gyerek
A hagyományos fogyatékossági kategóriák (mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral rendelkezők) mellett léteznek az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdők is. Ez utóbbi kategória adja az SNI-s tanulók közel felét, az elmúlt évek tapasztalatai szerint pedig a drasztikus növekedés ezt a csoportot különösen érinti. Márkus Eszter, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar oktatási ügyekért felelős dékánhelyettese a lapnak elmondta, hogy bár felkapott elmélet, hogy a genetikát károsító környezeti ártalmak miatt születik egyre több fogyatékossággal élő gyerek, erre az elképezésre nincs bizonyíték. A növekedés mögött más tényezők húzódnak.
Egyre több gyereket diagnosztizálnak
Márkus Eszter szerint manapság több gyereket küldenek el vizsgálatra, és sokkal jobb a diagnosztizáltság. A mostani vizsgálatok során pedig fény derül olyan problémákra is, amelyekkel régebben nem sokat foglalkoztak, csak azt vették észre, hogy egy tanuló bukdácsol és nehezen boldogul
Megváltozott az SNI-s diákok aránya
A legnagyobb arányban a szakközépiskolákban nőtt az SNI-s tanulók aránya, ahol a növekedés mellett közel tizenkétezer fővel csökkent a tanulólétszám, ami azt eredményezte, hogy a 6,8 százalékról, 8,3 százalékra emelkedett a SNI-s tanulók aránya. A jelenség mögött a lap szerint az állhat, hogy a középfokú oktatásban egyedül a gimnáziumokban tudott emelkedni minimálisan a tanulók létszáma, míg a szakgimnáziumokban és a szakközépiskolákban két év alatt 32 ezerrel kevesebb lett a tanuló. Ez a helyzet a kontraszelekció eredményeként jött létre, annak ellenére, hogy középfokon a diákok létszáma csökkent, a gimnáziumokban nincs minimum ponthatár, és továbbra is ugyanannyi tanulót vesznek fel, a problémásabb fiatalok pedig a szakgimnáziumba és a szakközépiskolába kerülnek.
Az oktatási rendszer változatlan
Az Abcúg szerint harmadik fontos tényező, amely a növekedés hátterében állhat, az oktatási rendszerben keresendő. "Lehet, hogy nincs is arról szó, hogy ennyivel több lett az SNI-s gyerek, csak időközben elment az oktatási rendszer mellett a világ" - mondta a lapnak Márkus Eszter. Akik most az általános iskolában ülnek, már az alfa generációhoz tartoznak - kérdés, hogy az oktatási módszerek mennyire alkalmazkodnak ezekhez a gyerekekhez. Az egész információfelvétel megváltozott ugyanis, amivel az oktatás nem igazán tud lépést tartani.
