Nem minden sebet lehet otthon ellátni. Ha a sérülés nagyon mély, csillapíthatatlanul vérzik, valamilyen állat harapása nyomán szereztük, vagy egy rozsdás, piszkos tárgy okozta, esetleg nagyobb idegen anyag van benne (üvegdarab stb.), mindenképpen orvoshoz kell fordulni.
A felszíni sérüléseket, mint a kisebb vágások, horzsolások, zúzódások, azonban mi magunk is kezelhetjük. Ehhez természetesen be kell tartani néhány szabályt.
Támogassuk a sebgyógyulást
Mielőtt rátérnénk arra, hogyan is zajlik a megfelelő sebkezelés, érdemes néhány szót szólni a sebgyógyulás folyamatáról. Mint arról korábbi cikkünkben már írtunk, normál esetben először a véralvadásnak köszönhetően eláll a vérzés, majd megkezdődik a sebtisztulás, amely során távoznak az elhalt szövetek, szennyeződések. Ezt követően új szövet képződik az érintett területen, végül pedig megindul a hámosodás, és a seb eltűnik. Egy természetes gyógyulási folyamatról van tehát szó, amelyet azonban nagyban támogathatunk a körültekintő, nagy odafigyeléssel végzett sebkezeléssel.
Sebkezelés: mit válasszunk, és mit ne?
Először alaposan mossuk meg a kezünket szappannal, vagy akár kézfertőtlenítőt is használhatunk, majd húzzunk steril gumikesztyűt. Vérzés esetén tegyünk a sebre egy steril gézlapot, és tartsuk rajta addig, amíg el nem áll a vérzés. Ha szükséges, cseréljük le közben a gézlapot! Amikor elállt a vérzés, langyos vízzel gyengéden mossuk le a sebet és környékét (de ne öblögessük a sebet, és ne folyassuk rá hosszan a vizet), majd óvatosan, vigyázva itassuk fel róla a nedvességet (ehhez is használhatunk steril gézlapot). A vizes lemosás különösen akkor fontos, ha a seb például homokkal, sárral szennyeződött, esetleg szövetdarabok maradtak benne. Amennyiben indokoltnak látjuk, steril csipeszt is használhatunk a "zavaró tényezők" eltávolításához. A következő lépés a seb és környékének tisztítása, fertőtlenítése: amikor ugyanis megsérülünk, mind a külső környezetből, mind a seb körüli bőrfelületről egyaránt könnyen belekerülhetnek a sebbe különféle kórokozók, szennyeződések, amelyek gyulladást generálhatnak, sőt a sebgyógyulás elhúzódásához is vezethetnek.
Ma már szerencsére számos sebfertőtlenítő hatású készítmény közül választhatunk. A legjobb, ha a folyékony állagú sebfertőtlenítők mellett tesszük le a voksunkat (folyadék, spray), a zsírosabb krémek, sebhintőporok ugyanis nem hagyják lélegezni a sebet, ennek hatására olyan közeg jön létre, amely kedvez a kórokozók elszaporodásának, és akár komoly felülfertőződés is kialakulhat. Arra szintén érdemes figyelni, hogy a termék jódmentes legyen. Számos sebfertőtlenítőnek ez az egyik fő hatóanyaga, de az arra érzékenyek, koraszülöttek, újszülöttek, csecsemők kezelése kerülendő, ugyanúgy, ahogy a terhesség és szoptatás ideje alatti alkalmazása. Az is a jód ellen szól, hogy nemcsak a ruhán, hanem a bőrön is nyomot hagy, így a seb esetleges gyulladását jelző bőrpír elkerülheti a figyelmünket. Az ideális sebfertőtlenítő színtelen, ennek köszönhetően nem nehezíti meg a seb állapotának nyomon követését.
Ha lehet, az alkoholtartalmú fertőtlenítőket is kerüljük. Bár sokan esküsznek rá, az alkohol a sebbe kerülve égő, csípő érzést okozhat, roncsolja a szöveteket, ezenkívül a bőrt is szárítja. Fontos tudni, hogy vannak olyan sebfertőtlenítők, amelyekkel csak a sérülés széleit kezelhetjük, a sebbe nem kerülhetek. Ez körülményessé teheti a sebkezelést, így érdemes inkább olyan terméket beszerezni, amellyel magát a sebet is fertőtleníthetjük. További lényeges szempont, hogy a fertőtlenítő széles körű baktérium-, gomba- és vírusölő hatással rendelkezzen, és alkalmazása ne igényeljen különösebb szakértelmet.
Tévhit, hogy a seb gyorsabban gyógyul a szabad levegőn! Tisztítás, fertőtlenítés után mindig fedjük be sebtapasszal vagy kötszerrel, így megakadályozhatjuk, hogy ismét megsérüljön, és az elfertőződés esélyét is csökkenthetjük. Sőt, hozzájárulunk a nedves sebkörnyezet megteremtéséhez is, ami serkenti a sebgyógyulást, hiszen védi a sebet a kiszáradástól. Figyeljünk oda a rendszeres cserére: kisebb sérülések esetén általában elég egy nap egyszer sort keríteni erre, viszont ha a seb befedéséhez használt termék benedvesedett, bepiszkolódott, ennél gyakrabban is indokolt a csere. Ne felejtkezzünk el arról sem, hogy a sebtapasz, kötszer cseréjekor célszerű megismételni a sebfertőtlenítést!
Az elfertőződés jelei
Gondos sebkezelés mellett kicsi az esélye, hogy a sérülés elfertőződik, mindazonáltal érdemes tisztában lenni azzal, milyen tünetek jelezhetik, ha baj van. Amennyiben az alábbiakat tapasztaljuk, mindenképpen forduljunk orvoshoz:
- bőrpír vagy duzzanat
- súlyosbodó fájdalom
- a seb körüli bőr melegnek érződik
- kellemetlen szag
- láz vagy hidegrázás
