A családok többségében a gyerekek a felső tagozatba lépve kapják meg első okostelefonjukat – derült ki az NMHH és a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) tavaly őszi felméréséből. A kutatás célja az volt, hogy feltárja a digitális eszközhasználattal és a különböző médiatartalmakkal kapcsolatos fogyasztási szokásokat. Az eredményekből kirajzolódik, hogy a gyerekek médiafogyasztásában a különböző eszközök és platformok használata gyorsabban változik és tolódik el az új technológia irányába, mint az idősebb korosztályokban.
Óvodáskorban internethasználatról és online játékokról alig lehet beszélni, még a hagyományos játékoké a főszerep. Az internetezés szinte kizárólagos célja, hogy a gyerekek megnézzék kedvenc meséiket és rajzfilmjeiket, elsősorban a YouTube-on, illetve néhány meseoldalon. Az alsós gyerekeknél már megjelennek az online játékok, de még viszonylag erős szülői felügyelet mellett. A 6-11 évesek mindennapjaiban a gyermekfilmek mellett már nagyobb mértékben jelen vannak a rövid, színes, vicces videók és online játékok: a lányoknál inkább öltöztetős, állatos, gondoskodásra épülők, a fiúknál pedig a Minecraft és a Fortnite. Ugyanebben a korosztályban az internetezés évfolyamról évfolyamra egyre komolyabb szerepet tölt be az oktatásban és az idegennyelv-tanulásban. Náluk jelenik meg gyakrabban a közösségimédia-használat, azon belül is most már inkább a TikTok, mint a Facebook.
A 10-15 évesek között virágzik a közösségi média: az internetezés fő tevékenysége a Facebook-, az Instagram- és a TikTok-profil ellenőrzése, a posztolás, illetve az üzenetváltás a Messengerben. Ebben a korosztályban három gyerekből ketten fent vannak a Facebookon, de erős a TikTok-jelenlét is, minden második-harmadik gyerek tiktokozik. A felsősök körében az internetezés már nemcsak a közösségi médiát, a tanulást, az idegennyelv-oktatást szolgálja, hanem jó eszköze a távoli rokonokkal, barátokkal való kapcsolattartásnak is.
A felsősök szülei féltik gyermekeiket
A megkérdezett szülők és pedagógusok véleménye a digitális eszközök, a közösségi média és a televíziókészülék használatának előnyeiről és hátrányairól nagyjából azonos. Egyetértenek abban, hogy a tévézés és az internetezés kontrollált körülmények között – értve itt a tartalomválasztást és az időtartam-korlátozást – előnyére is válhat a gyerekeknek, főleg az iskolásoknak.
A felső tagozatos diákok szülei szinte valamennyi fenyegetéssel kapcsolatban érzékenyebbek, aggódóbbak, mint az alsó tagozatosok szülei. 16 százalékuk már lényegesen gyakrabban tapasztalja, hogy gyermekeik időnként nem kívánt tartalmakkal találkoznak. Ezenkívül a felsősök szüleinek 17 százaléka számolt be arról, hogy gyermekeik internetes zaklatásnak is ki vannak téve. Tizedük pedig azt is elmondta, korábban előfordult, hogy gyermekük jelszavát ellopták vagy profilját feltörték. Ők egybehangzóan leginkább a gyermekeiket érő zaklatásoktól, agresszív, szexuális tartalmak jelenlététől félnek, de tartanak attól is, hogy gyermekükben internetes függőség alakul ki.
A szülők, a tanárok és az óvodapedagógusok többsége egyetért abban is, hogy a fő kockázat a mozgásszegény életmód miatt a fizikai aktivitás csökkenése, ezáltal a gyerekek testi-fizikai állapotromlása. A megkérdezett szülők 38-44 százaléka tart ettől a veszélytől, míg a tanárok, pedagógusok sokkal aggasztóbban ítélik meg a kérdést: 62-78 százalékuk osztja ezt a véleményt.
