Az óvodás időszak talán a legjobb életkor arra, hogy a szülők megtanítsák gyermekeiknek, milyen is célokat tűzni magunk elé és elérni azokat – nemcsak a büszkeség felismerése miatt, hanem azért is, mert ebben a korban kezdjük el felismerni és feldolgozni az érzelmeket is.
A vesztesnek ítélt gyermekek kedvét egyáltalán nem rontotta el, hogy nem tudtak gyorsabban építkezni. A győztesek viszont a büszkeség egyértelmű jeleit mutatták: kihúzták magukat, fejüket magasra tartották, mellkasukat kidüllesztették, kezüket pedig csípőjükre tették – ezt a viselkedést pedig részletekben már a kétéveseknél is meg lehetett figyelni.
Érdekesebb volt viszont az, hogy a gyermekek sokkal hamarabb mutatták ezen jeleket, mint hogy értették volna, hogy ezek igazából mit is jelentenek. Ezért a pszichológusok ezt követően egy újabb tesztet végeztek velük: a győzteseknek négy különböző érzelmet tükröző testhelyzetet és arcot mutattak és azt a képet kellett kiválasztaniuk, amihez a legjobban hasonlított az, amit éreztek. A négyéves gyermekek már felismerték a büszkeséget , az ötévesek pedig már magukban is felismerték ennek a jeleit.
Mindez igen hasznos lehet kisgyermekeket nevelő szülőknek, akik most már azt is tudják, hogy milyen életkorban tanácsos megtanítani nekik bizonyos képességeket. Négyévesen például már képesek a boldogságon, szomorúságon és a félelmen kívül más érzelmekről is beszélgetni . A szülők ilyenkor segíthetnek nekik például megtanulni értelmezni és kezelni az olyan komplex érzelmeket, mint a büszkeség, az optimizmus, a csalódás vagy a frusztráció.
Forrás: Science Daily
Legjobban: