Az emberiség történetében először állnak fent olyan körülmények a fejlett országokban, hogy a női emancipáció és a hatékony fogamzásgátlás megjelenése nyomán döntés kérdésévé válhat a gyermekvállalás. A gyerekvállalás mellett állók, illetve ellenzők között parttalan vita dúl, miközben Magyarországon is egyre több pár tudatosan nem vág bele a gyermeknemzésbe - írja az MNO .
Gyermekvállalás mint kötelezettség?
Ausztráliában hamarosan a legelterjedtebb családtípus a gyermektelen pároké lehet: az adatok és elemzések szerint 2023 és 2029 között már több család lesz, mint ahány gyermeket nevel. Miközben egyes nyugati országokban ez a trend egyáltalán nem számít újnak vagy kirívónak, a "tudatos gyermektelenség" mint téma megjelenése világszerte - Magyarországon pedig kiváltképp - heves vitákat képes generálni.
Hazánkban a téma különösen forró, hiszen a társadalom a különböző kutatások szerint kifejezetten gyerekcentrikus. Ritka, hogy valaki egyértelműen felvállalja, hogy nem szeretne gyereket, az erre adott reakciók pedig általában elítélőek. Ausztriában, Luxemburgban, Németországban és Svájcban a "gyermekmentes" életmódot preferálók aránya tartósan 8-10 százalék körül mozog, a közép-kelet-európai országokban viszont 2 százalék alattira tehető, köztük Magyarországon is.
Az Életünk fordulópontjai felmérés adatai szerint a magyarok többsége úgy gondolja, hogy bár különböző mértékben, de a nőknek és a férfiaknak is szükségük van gyermekre a teljes élethez; egy másik felmérés alapján a gyermekvállalást a társadalommal szembeni kötelességnek tartjuk. A Magyar Ifjúság 2016 kutatásból pedig kiderült, hogy a fiatalok túlnyomó többsége szerint a gyermekvállalás boldogabbá teszi az embereket.
Egy közelmúltban végzett tanulmány alapján azonban úgy tűnik, hogy a gyermekvállalási kor kitolódása is lelassult, sőt 2011-től vizsgálva gyakorlatilag megszűnt. "Az első gyermek vállalásának átlagos kora az édesanyák esetén 28,2 év volt 2013-ban, amely megegyezik a 2010. évivel, és valamivel alacsonyabb a 2011. és 2012. évi értékeknél" - állapítják meg a kutatók, hozzátéve, hogy "egyre kevésbé jellemző az országosan átlagosnak tekinthető gyermekvállalási életkor".
Az erre utaló adatok azonban azt is mutatják, hogy a termékenységi arányszám stagnálása az elmúlt években már egyértelműen nem a halasztásnak, hanem a gyermekvállalási hajlandóság tényleges "mennyiségi" visszaesésének következménye. A kutatók szerint ez arra utal, hogy jelentős mértékben növekedni fog a végleges gyermektelenség, amelynek mértéke az 1975-ben született nők esetén már 17-18 százalék körüli lesz.
