Idén januárban 6602 gyermek született itthon, míg februárban 6068. A két adat jelentősen elmarad mind a 2021-es, mind a 2020-as értékektől. A visszaesést indokolhatja, hogy amikor ez a gyermekek megfogantak tavaly tavasszal, éppen a koronavírus-járvány talán legsúlyosabb hulláma söpört végig az országban. Hogy azonban valóban csupán ez áll-e a csökkenés mögött, azt a következő hónapok születésszámai fogják megmutatni. Amennyiben viszont a közeljövőben sem érkezik érdemi javulás e téren, úgy fennáll a veszély, hogy a népesedéspolitikai intézkedésekkel felpumpált termékenységi buborék kipukkadásának vagyunk éppen tanúi - írja a Népszava Kapitány Balázs demográfust idézve.
Mint azt Szabó-Morvai Ágnes, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) tudományos főmunkatársa a lapnak nyilatkozva elmondta, a termékenységi politikák kétféle módon növelhetik a születések számát. Egyrészt vannak párok, akik az intézkedések hatására több gyermeket vállalnak, mint amennyit eredetileg terveztek. Másrészt vannak családok, ahova nem születik több gyermek, csupán előbbre hozzák a gyermekvállalást annak érdekében, hogy minél hamarabb részesüljenek a támogatásokból. A két forgatókönyv közül mindössze az első jelent tényleges népességszámnövekedést hosszú távon, míg a második csak egy átmeneti növekedést hoz, amely egy későbbi időszakban automatikusan csökkenést von maga után.
Magyarán kérdéses, hogy vajon a magyar kormányzat által kialakított családtámogatási rendszer, amely GDP-arányosan világszinten is kiemelkedő mértékű támogatást foglal magában, csak átmenetileg dobta-e meg a termékenységi rátát, és így visszaesés várható-e a közeljövőben további növekedés helyett. "Azt, hogy egy szakpolitikai döntés hatására az 1-es vagy a 2-es forgatókönyv valósul-e meg nagyobb arányban a családokban, nagyon nehéz mérni, és még nehezebb befolyásolni" - fogalmazott Szabó-Morvai. A szakember úgy véli, a családtámogatási intézkedések az első gyermekhez hozták meg a kedvet, illetve azok, akik egyébként kettőt szerettek volna, a több gyermekhez kötött támogatások miatt harmadikat is vállalnak.
Mint azt korábban megírtuk , 1980 óta évről évre csökken a magyar népesség, és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének előrejelzése alapján az évszázad közepére 8,5 millióra csökkenhet az ország lakossága, miközben fokozatosan el is öregszik a társadalom. Mindez számos veszélyt tartogat, ráadásul úgy tűnik, a probléma hatékony kezelése, megoldása a jelentős kormányzati támogatások ellenére is várat még magára.
