A módszernek sok követője van, véleményük szerint ez a fajta önfigyelem tökéletesen alkalmas rá, hogy megváltoztassuk a gondolkodásmódunkat, és jobban érezzük magunkat. Vannak ugyanakkor olyanok is, akik szerint a mindfulness csak túlmisztifikált humbug .
Sokak szerint a különböző pszichoterápiás módszerek életútja egyszerűen leírható. Kitalálnak valamit, ami népszerű lesz, tesztelik, tanítják, eredményeket érnek el vele, aztán szép lassan elhal a lendület.
Komoly probléma az is, hogy míg az egyes módszerek kiötlői a legjobb szándéktól vezérelve, szigorú követelményeket felállítva dolgozzák ki eljárásukat, de semmi sem garantálja, hogy a későbbiekben a módszert alkalmazók valóban igyekeznek megfelelni a magasra állított mércének.
A montreali Jewish General Hospital kutatói például alaposan utánajártak a mindfulness kérdéskörének, 124 különböző tanulmány adatait összevetve. Az eredmények alapján arra a megállapításra jutottak, hogy a tanulmányoknak több mint 60 százaléka pozitívan vélekedik erről a pszichoterápiás módszerről. Az eredmény meggyőzőnek tűnik ugyan, de a kutatók szerint egy ilyen témáról nem lehet teljesen objektíven tanulmányt készíteni, és valószínűleg akadnak olyan tesztek, amelyeknek eredményei sosem láttak napvilágot, mivel nem kedvező színben tüntetik fel az eljárást.
Vannak olyan esetek is, amikor valaki bízik a mindfulness gyógyító hatásában, mégsem sikerül eredményeket elérnie. Nem egyszer előfordul, hogy azok a gyakorlatok, amelyek az elme megnyugvását szolgálják, inkább feszültté teszik a meditálót. Mára a mindfulness és a meditáció összemosódott, pedig tulajdonképpen két külön dologról van szó. De a mindfulness valójában egy kognitív gyakorlat, olyasmi, amit a tudósok élveznek a leginkább, megfigyeléssel, elemzéssel.
De nem mindenki alkalmas erre. Nyugtató meditációra is rengeteg lehetőség van, amivel hasonló eredményeket lehet elérni. Szinte minden ilyen gyakorlat lényege a megfelelő légzéstechnika a levegő ki- és beáramlásának folyamatos figyelemmel kísérése. Az elme kalandozását megállítani erőszakkal lehetetlen, de a megfelelő légzés elsajátítása segíthet kordában tartani a csapongó gondolatokat. Ezek a technikák olyan embereknél is beválnak, mint például a háborúból hazatért veteránok, akiknek poszttraumás stressz tünetei valószínűleg minden depressziósénál erősebbek.
Forrás: psychologytoday.com
