Többekkel is előfordul, hogy az evésbe menekülnek a feszültség, az idegesség, a nyomasztó gondolatok és a szorongás elől. A stresszevéssel járó pillanatnyi megkönnyebbülésért azonban súlyos árat fizethetünk. Az alábbiakban – a The Healthy cikke alapján – a három legfontosabb negatív hatást járjuk körül.
Súlygyarapodás
A stressz emelkedő kortizolszinttel jár, ami megnöveli a szervezet energiaigényét, és így az étvágyunkat is – főleg a magas cukor- és zsírtartalmú ételek iránt kezdünk sóvárogni. Nem meglepő tehát, hogy a stresszevés előbb-utóbb súlygyarapodáshoz vezethet. Érdekes módon az sem változtat a dolgon, ha egészséges ételekkel igyekszünk csillapítani a bennünk uralkodó feszültséget: a már említett kortizol ugyanis, hogy segítsen felkészíteni a szervezetet a stresszhatás kezelésére, lelassítja a szervezet anyagcseréjét. Ez azt jelenti, hogy több energiát raktározunk el kalória formájában, ami megnehezíti a fogyást.
Mindemellett egy, a Biological Psychiatry című szaklapban 2014-ben megjelent tanulmány arra is rámutatott, hogy a stressz növelheti szervezetünk inzulinszintjét, ami hozzájárul a fokozottabb zsírraktározáshoz.
Emésztési problémák
Azzal, hogy stresszes állapotban a kortizol lelassítja az emésztést, tulajdonképpen megakadályozza, hogy a gyomor-bél traktus hatékonyan fel tudja dolgozni az elfogyasztott ételeket. Ez az oka annak, hogy a stresszevés emésztési problémákat, például hányingert, székrekedést, puffadást, hasmenést, teltségérzést, gyomorégést idézhet elő.
Amennyiben pedig a stressz és ezáltal a stresszevés tartóssá válik, a problémák súlyosbodhatnak, és akár komoly gyomor-bélrendszeri betegségek – gyulladásos bélbetegségek (IBD), irritábilis bél szindróma (IBS) , gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD) – is kialakulhatnak.
Gyengülő immunrendszer
Ha stresszesek vagyunk, amikor leülünk enni, hiába fogyasztjuk a legtápanyagdúsabb ételeket, az emelkedő kortizolszint miatt a szervezet nem képes megfelelően felszívni és tárolni a hasznos tápanyagokat. Egy, az Advances in Nutrition című szaklapban közzétett kutatásból kiderült, hogy a stressz leginkább a magnézium, cink, kalcium, vas és niacin (B3-vitamin) szintjét csökkenti.
A tápanyaghiányos állapot rendkívüli módon legyengíti az immunrendszert , ami rövid és hosszú távon is veszélyes. Rövid távon azért, mert könnyebben kaphatunk el különböző fertőzéseket, hosszú távon pedig amiatt, mert egy sor krónikus betegség rizikóját növeli meg.
Mit tegyünk a stresszevés ellen?
Bár a stresszevés ideig-óráig valóban enyhítheti a stresszt, az esetek többségében inkább egy ördögi körbe taszít minket, hívja fel a figyelmet a Healthline cikke. Azért eszünk ugyanis, hogy csökkenjen a feszültség, de a tudat, hogy ilyen rosszul kezeljük a stresszt, csak még idegesebbé tehet minket. Ezért – és a fentebb részletezett negatív hatások miatt – különösen fontos, hogy igyekezzünk valamilyen más megküzdési technikát elsajátítani.
Jó megoldás lehet a jóga, az autogén tréning vagy a meditáció, de az is segíthet, ha ilyenkor elmegyünk sétálni, zenét hallgatunk vagy találkozunk a barátainkkal. A lehetőségek száma végtelen, és mivel mindenkinek más válik be, célszerű, sőt, kötelező kísérletezni.
Fontos tudni, hogy a stresszevésről való leszokás hosszú időbe telhet, így legyünk türelmesek magunkkal szemben, ne akarjunk azonnal eredményeket. Ha pedig úgy érezzük, egyedül nem tudjuk megoldani a problémát, forduljunk pszichológushoz, aki személyre szabott terápiás tervet állít össze nekünk, akár más szakemberek – például dietetikus – bevonásával.
