Miért rontunk el dolgokat, ha idegesek vagyunk?

Szoktunk aggódni amiatt, hogy elrontunk valamit, ha néznek minket közben? A University of Sussex és a Brighton and Sussex Medical School szakértői nemrégiben fedezték fel FMRI-vizsgálataik során azon agyi hálózatot, amely akkor rontja el a dolgainkat, amikor a legkevésbé szeretnénk, hogy elromoljanak. Minderről többet a Scientific Reportsban publikált tanulmányból tudhatunk meg.

A korábbi kutatások – és személyes tapasztalataink is – megerősítik: az emberek általában nagyobb erőkifejtést végeznek, amikor figyelik őket, a zongoristák például bizonyítottan erősebben ütik le a zongorabillentyűket, amikor közönség előtt játszanak.

Dr. Michiko Yoshie és társai FMRI-megfigyeléseik közben ezt a jelenséget vizsgálták: kutatásaik során ugyanazt látták – az emberek sokkal idegesebbek , ha azt hiszik, hogy figyelik őket. A szkenekből az látszott, hogy ilyenkor agyunk finom szenzomotorikus mozgásért felelős központja, az inferior parietális kéreg (IPC) kikapcsol.

Időről időre mindenki életében eljöhetnek olyan életszakaszok, melyek során sokat aggódik, rágódik a lehetséges végkimenetelen, idegeskedik vagy feszültté válik. Vannak azonban olyanok, akiknek ez az aggódás az "alapállapot" - igencsak káros lehet. Kattintson! Az IPC részét alkotja az ún. akció-megfigyelő hálózatnak (AON), agyunk azon területének, amely a tudatosításban segít: ez például kifejezetten aktív akkor, amikor beszélgetőpartnerünk arckifejezését és szemmozgását nézzük és megpróbálunk rájönni arra, hogy mit gondol. Az IPC ezen információt használja fel arra, hogy megmozgasson minket. Ha úgy érezzük, hogy megfigyelőink azt akarják, hogy jók legyünk, akkor jók leszünk, ha azonban negatív jeleket is kapunk, az IPC kikapcsol, teljesítményünk pedig leromlik.

A lámpaláz legyőzhető, például gyakorlással!

Számos módszer van azonban arra, hogy extrém aggódásainkat megszüntessük akkor, ha emberek elé kell állnunk: vannak olyan agyi stimulációs technikák, amelyek beindíthatják bennünk a kívánt viselkedésmódot (ezeket hívjuk transzkraniális mágneses vagy direktáramos stimulációnak), illetve vannak különféle neurofeedbackes megoldások, amelyek révén megtanulhatjuk azt, hogy saját agyműködésünket hogyan tudjuk jobban felügyelni.

Természetesen az is sokat segít, ha gyakorlunk – fontos például azt hinni, hogy a közönség támogat minket és ők is azt kívánják nekünk, hogy jól teljesítsünk, ezért is hasznos néha támogatók, barátok, családtagok előtt gyakorolni vagy előadni. Ez ugyanis segít rászoktatni agyunkat arra, hogy a jó minta szerint viselkedjen.

Forrás: www.sciencedaily.com

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

mellékhatások
Súlyosan károsíthatják a vesét ezek a gyógyszerek: mutatjuk, mit tanácsol a nefrológus
A csillagjegyed elárulja, milyen háziállat illik hozzád a legjobban
egészséges italok
Ezek az italok védik a vesét: így kellene indítani a reggelt a dietetikus szerint
egészségügy
Kiderült, mennyit keres ma egy orvos az állami egészségügyben – Van, aki majdnem 8 számjegyű összeget visz haza
50 év felett csak így lehet izmot építeni: mutatjuk, hogy étkezz a személyi edzők szerint
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +24 °C
Minimum: +8 °C

Derült, száraz idő várható. A keleties szél helyenként megélénkül.Késő este általában 7, 15 fok valószínű. Kedden sem várható fronthatás, továbbra is anticiklon alakítja időjárásunkat.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Az intim lemosó jobb, mint a tiszta víz. Igaz vagy hamis? – Teszteld higiéniai tudásod! Az intim higiénia kapcsán rengeteg tanácsot hallani, sokszor egymásnak teljesen ellentmondókat is. De vajon mi tesz jót odalent, és mi az, amit jobb lenne elkerülni?
kvíz
Kvíz: egészséges az ebéd utáni szunyókálás? Teszteld, mennyire ismered a tested Nap mint nap teszünk ezt-azt az egészségünkért, de vajon valóban mindig jót cselekszünk? Teszteld tudásodat: hétköznapi szokásokról kell eldöntened, hogy egészséges vagy inkább ártalmas.