Miért rontunk el dolgokat, ha idegesek vagyunk?

Szoktunk aggódni amiatt, hogy elrontunk valamit, ha néznek minket közben? A University of Sussex és a Brighton and Sussex Medical School szakértői nemrégiben fedezték fel FMRI-vizsgálataik során azon agyi hálózatot, amely akkor rontja el a dolgainkat, amikor a legkevésbé szeretnénk, hogy elromoljanak. Minderről többet a Scientific Reportsban publikált tanulmányból tudhatunk meg.

A korábbi kutatások – és személyes tapasztalataink is – megerősítik: az emberek általában nagyobb erőkifejtést végeznek, amikor figyelik őket, a zongoristák például bizonyítottan erősebben ütik le a zongorabillentyűket, amikor közönség előtt játszanak.

Dr. Michiko Yoshie és társai FMRI-megfigyeléseik közben ezt a jelenséget vizsgálták: kutatásaik során ugyanazt látták – az emberek sokkal idegesebbek , ha azt hiszik, hogy figyelik őket. A szkenekből az látszott, hogy ilyenkor agyunk finom szenzomotorikus mozgásért felelős központja, az inferior parietális kéreg (IPC) kikapcsol.

Időről időre mindenki életében eljöhetnek olyan életszakaszok, melyek során sokat aggódik, rágódik a lehetséges végkimenetelen, idegeskedik vagy feszültté válik. Vannak azonban olyanok, akiknek ez az aggódás az "alapállapot" - igencsak káros lehet. Kattintson! Az IPC részét alkotja az ún. akció-megfigyelő hálózatnak (AON), agyunk azon területének, amely a tudatosításban segít: ez például kifejezetten aktív akkor, amikor beszélgetőpartnerünk arckifejezését és szemmozgását nézzük és megpróbálunk rájönni arra, hogy mit gondol. Az IPC ezen információt használja fel arra, hogy megmozgasson minket. Ha úgy érezzük, hogy megfigyelőink azt akarják, hogy jók legyünk, akkor jók leszünk, ha azonban negatív jeleket is kapunk, az IPC kikapcsol, teljesítményünk pedig leromlik.

A lámpaláz legyőzhető, például gyakorlással!

Számos módszer van azonban arra, hogy extrém aggódásainkat megszüntessük akkor, ha emberek elé kell állnunk: vannak olyan agyi stimulációs technikák, amelyek beindíthatják bennünk a kívánt viselkedésmódot (ezeket hívjuk transzkraniális mágneses vagy direktáramos stimulációnak), illetve vannak különféle neurofeedbackes megoldások, amelyek révén megtanulhatjuk azt, hogy saját agyműködésünket hogyan tudjuk jobban felügyelni.

Természetesen az is sokat segít, ha gyakorlunk – fontos például azt hinni, hogy a közönség támogat minket és ők is azt kívánják nekünk, hogy jól teljesítsünk, ezért is hasznos néha támogatók, barátok, családtagok előtt gyakorolni vagy előadni. Ez ugyanis segít rászoktatni agyunkat arra, hogy a jó minta szerint viselkedjen.

Forrás: www.sciencedaily.com

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

folyadékpótlás
Életkorod alapján ennyi vizet kell innod naponta – Íme a teljes táblázat
vércukorszint
Meddig normális az éhgyomri vércukorszint? Íme a pontos értékek
Hasnyálmirigy-gyulladás: ez segít meggyógyulni magyar kutatók szerint – Mutatjuk, min kell változtatni
Heti három alkalom már csökkenti a vérnyomást: ez a mozgásforma az egyik leghatékonyabb
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +11 °C
Minimum: +2 °C

Észak, északnyugat felől határozottan csökken a felhőzet, hajnalra jórészt kiderül az ég. A szélcsendes részeken foltokban pára, köd képződhet. Mindenhol megszűnik a csapadék. Az északi, északnyugati szél tovább veszít erejéből, hajnalban már csak helyenként kísérik élénk lökések.Reggelre általában -3 és +3 fok közé hűl le a levegő, a szélcsendes részeken ennél hidegebb is lehet. Az elmúlt éjszaka kiadós esőzése a Charles ciklonnal érkezett, most pedig e ciklon hátoldalán éri el a Kárpát-medencét egy markáns hidegfront.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!
kvíz
Édeset, sósat vagy savanyút kívánsz? 6 kérdésből kiderül, mit üzen a tested A csoki, a chips vagy a savanyúság után sóvárogsz? Emögött nemcsak megszokás vagy stressz állhat, bizonyos esetekben tápanyaghiány, hormonális változások vagy életmódbeli tényezők is szerepet játszhatnak.