Miért rontunk el dolgokat, ha idegesek vagyunk?

Szoktunk aggódni amiatt, hogy elrontunk valamit, ha néznek minket közben? A University of Sussex és a Brighton and Sussex Medical School szakértői nemrégiben fedezték fel FMRI-vizsgálataik során azon agyi hálózatot, amely akkor rontja el a dolgainkat, amikor a legkevésbé szeretnénk, hogy elromoljanak. Minderről többet a Scientific Reportsban publikált tanulmányból tudhatunk meg.

A korábbi kutatások – és személyes tapasztalataink is – megerősítik: az emberek általában nagyobb erőkifejtést végeznek, amikor figyelik őket, a zongoristák például bizonyítottan erősebben ütik le a zongorabillentyűket, amikor közönség előtt játszanak.

Dr. Michiko Yoshie és társai FMRI-megfigyeléseik közben ezt a jelenséget vizsgálták: kutatásaik során ugyanazt látták – az emberek sokkal idegesebbek , ha azt hiszik, hogy figyelik őket. A szkenekből az látszott, hogy ilyenkor agyunk finom szenzomotorikus mozgásért felelős központja, az inferior parietális kéreg (IPC) kikapcsol.

Időről időre mindenki életében eljöhetnek olyan életszakaszok, melyek során sokat aggódik, rágódik a lehetséges végkimenetelen, idegeskedik vagy feszültté válik. Vannak azonban olyanok, akiknek ez az aggódás az "alapállapot" - igencsak káros lehet. Kattintson! Az IPC részét alkotja az ún. akció-megfigyelő hálózatnak (AON), agyunk azon területének, amely a tudatosításban segít: ez például kifejezetten aktív akkor, amikor beszélgetőpartnerünk arckifejezését és szemmozgását nézzük és megpróbálunk rájönni arra, hogy mit gondol. Az IPC ezen információt használja fel arra, hogy megmozgasson minket. Ha úgy érezzük, hogy megfigyelőink azt akarják, hogy jók legyünk, akkor jók leszünk, ha azonban negatív jeleket is kapunk, az IPC kikapcsol, teljesítményünk pedig leromlik.

A lámpaláz legyőzhető, például gyakorlással!

Számos módszer van azonban arra, hogy extrém aggódásainkat megszüntessük akkor, ha emberek elé kell állnunk: vannak olyan agyi stimulációs technikák, amelyek beindíthatják bennünk a kívánt viselkedésmódot (ezeket hívjuk transzkraniális mágneses vagy direktáramos stimulációnak), illetve vannak különféle neurofeedbackes megoldások, amelyek révén megtanulhatjuk azt, hogy saját agyműködésünket hogyan tudjuk jobban felügyelni.

Természetesen az is sokat segít, ha gyakorlunk – fontos például azt hinni, hogy a közönség támogat minket és ők is azt kívánják nekünk, hogy jól teljesítsünk, ezért is hasznos néha támogatók, barátok, családtagok előtt gyakorolni vagy előadni. Ez ugyanis segít rászoktatni agyunkat arra, hogy a jó minta szerint viselkedjen.

Forrás: www.sciencedaily.com

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

mellékhatások
Sokak által szedett koleszterincsökkentőket vizsgáltak: ezek a valós mellékhatás-kockázatok
koleszterinszint csökkentése
5 gyógyszermentes tipp magas koleszterinre – Egyszerűen lépésekkel is csökkenhetnek az értékek
hospice
Mire gondolnak legtöbben a haláluk előtt? – Ezek a leggyakoribb utolsó mondatok
cukorbeteg diéta
Vércukorbarát kenyerek: ezeket ajánlja a dietetikus – Nem csak a kenyér fajtája fontos
mozgás
Nem úszás, nem gyaloglás - 60 felett ez a típusú mozgás a legjobb
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +12 °C
Minimum: +2 °C

Északnyugat felől egyre nagyobb területen szakadozik, csökken a felhőzet, a felhőátvonulások mellett hosszabb-rövidebb napos időszakokra is számíthatunk. Az északkeleti csücsökben maradhat legtovább felhős az ég. Kevés helyen fordulhat elő eső, zápor. Az északnyugati szelet nagy területen gyakran élénk, helyenként erős lökések kísérik.A legmagasabb nappali hőmérséklet 10 és 15 fok között alakul, ennél pár fokkal alacsonyabb értékek a legtovább felhős tájakon valószínűek. Késő estére 0 és +6 fok közé hűl le a levegő. A hidegfront levonult, legfeljebb a lecsengését érezhetjük. Szervezetünk azonban ilyenkor is reagálhat még a légnyomás-emelkedésre, a szeles időre és a hőmérséklet-változásra.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Mi okozhat prosztatarákot? Teszteld a tudásod! A prosztatához több betegség is kapcsolódik, mind közül a legveszélyesebb a prosztatarák. Kvízünkből sok lényeges információt megtudhatsz erről a főleg az idősebb férfiakat veszélyeztető, rosszindulatú elváltozásról.
kvíz
Evés után kell fogat mosni: igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod! Mennyire ismered a fogápolásról keringő tévhiteket? Tudd meg, mi az igazság, és mi a mítosz a napi fogmosás és szájápolás körül!