Egyes adatok szerint a kiégés igen gyakran érinti mások mellett az egészségügyi dolgozókat, a szociális munkásokat, az ügyfélszolgálatosokat, a tűzoltókat, valamint a médiában dolgozókat. A probléma azonban nem csupán a munka világában ütheti fel a fejét, hanem már a diákok életében is kellemetlen hívatlan vendéggé válhat.
A stressz ugyanis már-már természetes része a tanulók mindennapjainak, akárcsak a magas elvárások és a teljesítménykényszer jelentette nyomás. Egy felmérés eredményei ráadásul feketén-fehéren megmutatták azt is, hogy az egyetemisták és főiskolások 85 százaléka panaszkodik túlterheltségre, 50 százalékuknak pedig olyan nagy fokú stresszben is volt már része, amely már iskolai teljesítményüket is rontotta – hívta fel a figyelmet a problémára a lelki és mentális egészséggel kapcsolatos edukációval foglalkozó Mélylevegő Projekt egyik közelmúltbeli posztja.
Mint írták, a kiégés jóval több egy stresszes időszaknál, nem szabad tehát összekeverni például egy áttanult éjszaka után tapasztalható kimerültséggel. „Éppen ezért fontos, hogy felismerd a kiégés jeleit, még ha meglehetősen nehéz is elkülöníteni egy hétköznapi leterhelt állapottól” – fogalmaztak. Az alábbiakban azt részletezzük, hogy milyen tényezők vezethetnek a tanulók kiégéséhez, hogyan lehet ezt megelőzni, illetve miből vehetjük észre, ha már tényleg „túl nehéz az iskolatáska”.
Ha ezeket érzed, talán te is kiégtél
Az iskolai kiégés egy negatív reakciósorozat, amelyet szervezet a hosszúra nyúlt tanulási időszakra, valamint az azzal járó stresszre ad. Elképzelhető, hogy te is érintett vagy, ha az alábbiakat tapasztalod:
- idegesebb, frusztráltabb vagy a szokásosnál,
- hiába alszol eleget, folyamatosan fáradtnak, kimerültnek érzed magad,
- nehezebben koncentrálsz,
- igyekezeted ellenére romlik a tanulmányi teljesítményed,
- elvesztetted a motivációdat az iskolai tevékenységek, feladatok elvégzéséhez,
- nagyon nehezen tartod be a határidőket, egyre többet halogatsz,
- egyre gyakrabban betegszel meg,
- gyakran fáj a fejed és/vagy az állkapcsod, illetve izomfájdalmakkal is sokszor küzdesz,
- unalmat és érdektelenséget érzel olyan tanulmányi területek iránt is, amelyek korábban érdekeltek,
- már nem leled örömödet azokban a tevékenységekben, amelyek eddig feltöltöttek,
- a sikertelenség érzése miatt hajlamos vagy az életed többi területét elhanyagolni a tanulás miatt.
A szakember szerint van kiút a kiégésből: idővel és kellő erőfeszítéssel újratölthetjük a félig üres poharat, lassanként visszanyerve energiánkat és életörömünket. Mindehhez érdemes kipróbálni ezt a három módszert.
Okok és megelőzési módszerek
A közép- és felsőoktatásban mind gyakrabban megjelenő kiégés mögött a témát kidolgozó Csikos Csenge Aliz szerint az alábbiak állnak:
- az egyre hosszabbra nyúló iskolában töltött idő,
- a tanulás, a különórák, a házimunka és az egyéb elfoglaltságok összeegyeztetésének nehézsége,
- a tanulmányok mellett vállalt gyakornoki vagy diákmunka,
- a nem megfelelő társaság,
- a támogatás hiánya,
- a személyiséggel szemben álló vagy a valódi vágyaktól jelentősen eltérő karriercélok.
Ha ezek közül bármelyik igaz rád, illetve a fentebb említett tünetek közül is felfedeztél már magadon néhányat, akkor biztos, hogy esetedben is fokozott a kiégés kockázata. Ha időben felismered a jeleket, és még a korai fázisban lépsz, akkor talán elejét veheted a tényleges burnout-szindróma kialakulásának, amely akár a tanulmányaid feladására is késztethet.
A legjobb megelőző stratégiák közé tartozik egyebek mellett a fix napirend kialakítása, a rendszeres szünetek és pihentető tevékenységek beiktatása, valamint a reális, elérhető célok kitűzése is. Ha nehezen megy a határidők fejben tartása, állíts be magadnak emlékeztetőket, és amennyire csak lehet, kerüld a halogatást – ahogy a mondás is tartja, „ami ma megtehetsz, ne halaszd holnapra”. Ezt az elvet követve elkerülheted a teendők és a stressz felhalmozódását. Fontos továbbá, hogy jó kapcsolatot ápolj az iskolatársaiddal, így ugyanis jobban fogod érezni magadat az iskolai környezetben.
Mit tegyél, ha te is érintett vagy?
Ha pedig a megelőzés már nem működik, ugyanis teljesen biztosra veszed, hogy már téged is utolért az iskolai kiégés, akkor az alábbi lépéseket érdemes követned, hogy idővel jobban érezhesd magadat:
1. Azonosítsd a kiégés forrását! Gondold át, hogy jó tanulmányi területet választottál-e, és valóban látod-e a jövődet abban az ágazatban. Ha nem, akkor sem kell kétségbeesned – sosincs késő váltani, és valami új tanulásába kezdeni.
2. Ne vedd félvállról a kiégésre utaló tüneteidet! Ha időben lépsz, még viszonylag könnyen visszafordíthatod a teljes kimerüléshez és motivációvesztéshez vezető folyamatot, vagyis visszanyerheted optimizmusodat, ambícióidat és életkedvedet. Kezeletlenül hagyva azonban a burnout könnyen depresszióba csaphat át.
3. Engedd meg magadnak a pihenést, feltöltődést! Nagyon fontos, hogy a tanulás mellett a stressz levezetésére, a kapcsolataidra és a hobbidra is szánj időt.
4. Változtass! Ha úgy érzed, túl sok elfoglaltságod van, érdemes lehet az egyiket szüneteltetni legalább egy rövid időre.
5. Törekedj az egyensúlyra! A munka-magánélet egyensúly felállítása már az iskolai kötelezettségeid tekintetében is nagyon hasznos. Így talán a munka világában már könnyebben elkerülöd majd, hogy elhatalmasodjon rajtad a munkamánia és a kiégés.
6. Merj nemet mondani! Például azokra a fakultatív dolgokra vagy szívességből elvállalt projektekre, amelyekre már egyszerűen nem jut időd és energiád.
7. Ha kell, kérj segítséget! Legyen akár hozzátartozó, barát vagy szakember – amennyiben szükségesnek érzed, mindenképpen keress fel valakit, akinek elmondhatod problémáidat, és aki támogatni tud ebben a nehéz helyzetben.
