Más esetekben viszont, amikor valóban szükség lenne rá, épp a beteg tiltakozik hevesen az antibiotikum szedése ellen, és nem veszi be a felírt gyógyszert. De mi alapján lehet eldönteni, hogy valóban szükség van-e antibiotikumra torokfájás esetén?
Nem gyógyul gyorsabban, ha mindig antibiotikumot szed
Hiába gondolják sokan, hogy ha az első tünetek megjelenésekor azonnal szedni kezdik az antibiotikumkészítményeket, akkor tüneteik hamarabb elmúlnak. A torokfájást okozhatják baktériumok, de az esetek legnagyobb részében vírusok állnak a háttérben. Annak eldöntését, hogy esetünkben mi okozza a tüneteket, bízzuk a kezelőorvosra! Az antibiotikum csak a bakteriális fertőzés esetén hatásos, ha a torokfájás vírusos eredetű, akkor a kezeléshez ezek szedése teljesen felesleges - magyarázza dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa.
Erősödő fájdalom
Szúr, kapar, éget, minden nyelésnél úgy érezzük, mintha apró kaktusztüskék haladnának végig a torkunkon? A torokfájás a kiváltó októl függetlenül lehet nagyon kellemetlen. Számos esetben, általában vírusos eredet esetén a fájdalom 3-4 nap után fokozatosan csökken, de bakteriális eredet vagy felülfertőződés esetén a gyulladásos tünetek idővel inkább fokozódnak, a láz például nem csillapodik, és egyre nehezebbé válik a nyelés.
Duzzadt nyirokcsomók
A nyirokcsomók feladata, hogy jó testőrökként elkapják és végezzenek a szervezetbe jutó kórokozókkal. Fertőzések esetén mindig a fertőzés helyéhez legközelebb eső nyirokcsomók lépnek működésbe, így mandulagyulladás, torok- vagy gégegyulladás idején a nyak két oldalán jelenhetnek meg. A nyirokcsomók duzzanata nagyobb valószínűséggel utal bakteriális fertőzésre, bár van olyan vírusfertőzés, amelyre kifejezetten jellemző a jelentős nyirokcsomó-megnagyobbodás. Ilyen például a Mononucleosis infectiosa fertőzés.
Magas CRP-érték
Felső légúti fertőzés esetében időnként nem egyértelmű, hogy szükség van-e antibiotikumra vagy sem. Ha a tünetek nem adnak kellő információt, akkor a döntésben segíthet a CRP-szint ellenőrzése, így a felesleges gyógyszerszedés is elkerülhető - hívja fel a figyelmet dr. Fülöp Györgyi. A CRP (C-reaktív protein) olyan fehérje, amely a szervezetben zajló gyulladás esetén a májban termelődik és segíti a fehérvérsejtek egy típusának termelődését. A CRP értéke azonban nem egyenlő mértékben emelkedik meg: attól függ, hogy mi okozza a fertőzést. Bakteriális fertőzés esetén az emelkedés jelentősebb, ha virális, akkor csekélyebb. Ha tehát magas értéket kapunk, akkor feltehetőleg - amennyiben a beteg egyéb tünetei is erre utalnak - bakteriális fertőzéssel állunk szemben. Súlyos bakteriális fertőzések esetén a kezelés hatékonyságát is jól lehet követni kétnaponta ellenőrzött CRP-szinttel.
