Testtömegünktől függően szervezetünk átlagosan 3-5 gramm vasat tartalmaz, aminek túlnyomó többsége, nagyjából kétharmada a vörösvérsejtek hemoglobinjában van jelen. A vas legfontosabb feladata az életműködésekhez szükséges oxigén eljuttatása a szervezet valamennyi sejtjéhez. Vas nélkül a sejtek nem jutnak oxigénhez, nincs vérképzés, de ugyancsak vasra van szükség az immunrendszer, az agy, a vázizmok és a szívizomzat normális működéséhez. Ezen kívül a vas a sejtek anyagcseréjében közreműködő több enzimnek is alkotórésze.
A vas esszenciális anyag, ami azt jelenti, hogy szervezetünk számára nélkülözhetetlen, de mivel az emberi test nem képes előállítani, ezért kívülről, elsősorban a táplálékkal kell magunkhoz venni. Egy átlagos felnőtt férfinak naponta 8 milligramm körüli, míg a nőknek - a menstruáció okozta vérveszteség miatt - jelentősebb mennyiségre, nagyjából napi 18 milligrammnyi vasbevitelre van szüksége, terhesség során pedig közel 30 milligrammra.
A legjobb vasforrások
Ahogy sok vitamin és ásványi anyag esetében, úgy a vasszükségletre is igaz, hogy a legkézenfekvőbb forrást a táplálkozás jelenti. Azt azonban fontos kiemelni, hogy a táplálékkal bevitt vasnak csupán kis része hasznosul a szervezetünkben, és a hasznosulás mértéke attól is függ, hogy milyen táplálékkal visszük azt be.
A növényekben úgynevezett "nem hem" vas (vagyis nem fehérjéhez kötött vas), az állati eredetű táplálékokban pedig fehérjéhez kötött, "hem" vas található. Míg a táplálékkal bevitt "hem" vasnak nagyjából 15 százaléka hasznosul a szervezetünkben, addig a növényi eredetű "nem hem" vasnak csupán 3-5 százaléka. A szervezet vasellátása érdekében törekedni kell az optimális étrend kialakítására akár vegyes a táplálkozásunk, akár vegetáriánusok vagy vegánok vagyunk. A megfelelő étrend összeállításához azonban nem árt megismerni a vas felszívódását befolyásoló - gátló, vagy segítő - tényezőket is. Rontják például a vas felszívódását a polifenol szerkezetű vegyületek, amelyek a teákban és borban fordulnak elő, illetve a teljes értékű gabonákban és hüvelyesekben is megtalálható fitánsavak. Az ásványi anyagok közül a kalcium és annak oxalátsói gátolják a vas bélrendszerből történő felszívódását. A vas felszívódását gátló tényezők miatt történhet meg az, hogy ugyan vasat bőségesen tartalmazó ételeket fogyasztunk, mégis vashiány alakul ki.
Jó hír, hogy léteznek a vas felszívódását segítő anyagok is, ilyen például a C-vitamin , a B-vitaminok, a réz és a cink. Így, ha a magas vastartalmú növényeket olyan ételekkel vagy italokkal párosítjuk, amelyek bővelkednek például C-vitaminban, akkor azzal támogatjuk a szervezetbe jutott vas felszívódását, hasznosulását.
A legjobb növényi vasforrások:
- hüvelyesek
- leveles zöldségek
- magvak és diófélék
- szója
A legjobb állati vasforrások:
- tojássárgája
- máj
- osztriga
- vörös húsok
Vashiány kialakulása
Szervezetünk meglehetősen "gazdaságosan" bánik a vassal, hiszen az csak felszívódni tud, kiválasztódni a szokásos utakon nem képes. Viszont a szervezeten belül újra is hasznosul: amikor egy vörösvérsejt elpusztul, akkor a benne lévő vasat a szervezet újra felhasználja az új hemoglobin-molekula felépítéséhez, szintéziséhez. A vasat tehát megtartja a szervezetünk, említésre érdemes mennyiségben csak vérvesztéssel tud kikerülni onnét. Vérvesztés történhet véradás, menstruáció, sérülés miatt, de akkor is, ha valakinek olyan gyulladásos bélbetegsége, esetleg daganata van, amely miatt a bélrendszeren át vér ürül.
A vashiány hátterében a következő okok állhatnak: elégtelen vasbevitel (nem megfelelő táplálkozás, vagy csökkent felszívódás), fokozott vasvesztés (vérzés, műtét, daganatos betegség), vagy megnövekedett szükséglet (gyors fejlődés időszaka, várandósság, szoptatás, nehéz fizikai munka, sport). Ahogy fentebb is említettük, az elégtelen vasbevitelt egy nem megfelelően összeállított étrend is okozhatja, köztük a vasfelszívódást gátló összetevőt tartalmazó ételek egyidejű fogyasztása. De azt is fontos tudni, hogy a vas szervezetbe való bejutását felszívódási betegségek, gyulladásos bélbetegségek is megváltoztathatják. Sőt gyomorműtétek, bélrendszeri műtétek is gátolhatják a vas felvételét, hiszen ha eltávolítják a gyomor vagy a vékonybél egy részét - ahol a vas alapvetően felszívódik -, akkor csökken a felszívódási felület is.
Abból is fakadhat a vashiány, ha megnő a szervezet vasigénye. Ez csecsemőknél, kisgyermekeknél és serdülőknél a hirtelen testi fejlődés miatt fordul elő. De szintén közismert a terhesség alatti fokozottabb vasigény, hiszen ilyenkor a szervezetnek fel kell építenie a nagyon gyorsan növő magzatot, amihez a szükséges vasat csakis az anyai szervezet tudja biztosítani. A menstruáló nők megfelelő vasellátásáról ugyancsak gondoskodni kellene, hiszen ők a vérrel együtt jelentősebb mennyiségű vasat vesztenek. Ráadásul bizonyos fertőzések is okozhatnak vashiányt, így például bélférgesség, vagy más eredetű, gyulladásos bélbetegség esetén szintén gátolt lehet a vas felszívódása.
A vashiány tünetei
Bár a vashiányt gyakran társítják a vegetáriánus, vegán életmódhoz, fontos tudni, hogy valójában népbetegségről van szó. A fejlett országokban a táplálkozási szokásokból és az életmódból adódóan akár a lakosság 60-80 százalékát is érintheti élete során legalább egyszer a vashiány. Ráadásul a nőknél - a menstruáció miatt - gyakrabban fordul elő, mint egyébként egészséges férfiaknál. A vashiány tünete lehet a fáradékonyság és a gyengeség, a fejfájás , a szédülés és a sápadtság, az erősebb szívdobogásérzés. A torokszorítás, gombóc érzete a torokban ugyancsak jellemző panasz, ahogyan esetenként a nyelési zavarok is. Emellett rendkívül jellemző a terhelhetőség csökkenése, és hajhullás, körömtöredezés szintén gyakran tapasztalható.
Fontos tudni, hogy a kezeletlen vashiány vashiányos vérszegénységet is okozhat. Ennek oka, hogy vas hiányában a szervezetben zavart szenved a vérképzés, csökken az egészséges vörösvérsejtek száma, amelyeknek az a feladata, hogy oxigént juttassanak a szövetekhez. A vashiányos vérszegénység hátráltatja a kisgyermekek mozgás- és viselkedésbeli fejlődését, serdülőknél tanulási zavar jelentkezhet, felnőtteknél az általános gyengeségérzés és fáradtság mellett szívproblémákat okozhat, illetve a várandós nőknél akár koraszülést is.
Mi a teendő vashiány esetén?
Amennyiben vashiányt állapítanak meg nálunk, fontos, hogy minél előbb pótoljuk a hiányt - enyhébb esetben a táplálkozás korrigálásával vagy étrend-kiegészítők szedésével. Ha ezek nem bizonyulnak elegendőnek, akkor gyógyszeres vaspótlásra lehet szükség. A szervezet vastartalékainak feltöltése hosszabb időt is igénybe vehet, így a gyógyszeres kúra hónapokig tarthat.
Azt is érdemes megemlíteni, hogy a túlzott vasbevitel ugyancsak gondot jelenthet. Ebben az esetben ugyanis vaslerakódások jöhetnek létre a szervezetben, ami szövet- és szervkárosodáshoz vezet, beleértve a májat, a tüdőt, vagy éppen a szívet.
