Mielőtt bárki azt feltételezné, hogy az olyan tüneteit, mint a légszomj, a kimerültség, az ödémás láb vagy a terhelhetőség csökkenése kizárólag csak szívelégtelenség okozhatja, mindenképpen vegyen részt egy kivizsgáláson, hiszen számos más betegség, állapot is járhat ilyen panaszokkal. Dr. Bőhm Tamás, a Kardioközpont kardiológusa arról beszélt, milyen betegségek tünetei hasonlíthatnak a szívelégtelenség tüneteire.
llyen betegségek tünetei hasonlóak a szívelégtelenség tüneteihez
A szívelégtelenség eleinte csak olyan általános tüneteket produkál, mint a kimerültség, a köhögés, a csökkenő terhelhetőség. Azonban már ezekkel a panaszokkal is fontos orvoshoz fordulni, mert részben meg kell állapítani, hogy valóban szívelégtelenségről van-e szó, vagy esetleg valami másról, részben pedig, ha felállítható a szívelégtelenség diagnózisa, megfelelő kezeléssel és életmóddal a folyamat jelentősen lassítható. Többek közt az alábbi betegségektől kell megkülönböztetni a szívelégtelenséget.
Krónikus vesebetegség
Mindkét betegség folyadékvisszatartással jár, ami érzékelhető ödémákat okozhat elsősorban a lábfejen és a lábon. Ugyanakkor mindkettő esetében a tüdőben is felgyűlhet a folyadék, ami légszomjhoz vezet, és mindezek miatt a kimerültség, a gyengeség is tünete lehet a vesebetegségnek éppúgy, mint a szívelégtelenségnek.
Máj cirrózis
A májbetegség egyik előrehaladottabb stádiuma a cirrózis, amely szintén okozhat kimerültséget, ödémákat a lábfejen, lábon, bokán. Ebben az esetben a légszomj oka az lehet, hogy a folyadék a hasban gyűlik fel. Sokszor nem könnyű a tünetek alapján elkülöníteni a két betegséget, ilyenkor segít a képalkotó diagnosztika. A máj állapota például nagyon jól feltérképezhető a fájdalmatlan máj szerkezeti vizsgálattal.
Tüdőbetegségek
Nem ritka, hogy a légszomj, a nehézlégzés szívelégtelenségre enged következtetni, ám az alapos vizsgálatok után kiderül, hogy például COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) vagy intersticiális tüdőbetegség áll a háttérben. Ez utóbbi a tüdőgyulladást vagy hegesedést okozó betegségek nagy csoportjának a neve. Ugyancsak előfordulhat, hogy a reflux a kiindulópontja a nehézlégzésnek, ugyanis ennek talaján szintén kialakulhat tüdőgyulladás.
Vérszegénység
A vérszegény vagy anémia megnevezés arra utal, hogy nincs elég vörösvérsejt a szervezetben ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű oxigénhez jussanak a szervek. Éppen ezért kézenfekvő tünete lehet a kimerültség, a gyengeség, a nehézlégzés. A vérszegény páciensekre jellemző, hogy nyugalmi állapotban nincsenek panaszaik, de terhelésre azonnal jelentkeznek. Ugyanakkor efölött az állapot fölött könnyen szemet lehet hunyni, holott kezeletlenül tartósan kemény munkára kényszeríti a szívet, ami potenciális rizikófaktora lehet a szívelégtelenségnek és a szívritmuszavarnak is.
Nyiroködéma
A nyiroködéma vagy limfödéma egy olyan állapot, amely akkor következik be, amikor a nyirokrendszer nem képes hatékonyan működni, és a nyirokfolyadék felhalmozódik a szövetekben és látható, tapintható ödémát okoz.
Bulimia nervosa
Ez az étkezési zavar, amely nagy mennyiségű étel elfogyasztásával, majd az attól való (jellemzően hánytatással történő) megszabadulással jár, hosszú távon az elektrolitegyensúly felbomlását is okozza. Ez az állapot pedig elgyengítheti az izmokat és bizonyos szívritmuszavarokat okozhat, ami kezeletlenül szívelégtelenséghez vezethet. Ugyancsak ilyen mechanizmus működhet az anorexia nervosánál, ami tartós éhezéssel járó étkezési zavar.
Mindig szükséges a differenciál diagnosztika
"A nehézlégzés, a légszomj, a köhögés, az ödémák, a csökkent terhelhetőség olyan tünetek, amelyeket mindenképpen javasolt kivizsgálni, hiszen a fentieket túl még további betegségek, állapotok is okozhatják azokat" - hangsúlyozza dr. Bőhm Tamás, a Kardioközpont kardiológusa.- Erős figyelmeztető jel lehet, ha a nehézlégzés már nem csak terheléskor, hanem nyugalomban is jelentkezik. Ilyen helyzetekben differenciál diagnosztikai szempontból felmerül szív-érrendszeri megbetegedés gyanúja is, ami kardiológiai kivizsgálást tehet szükségessé. Ebben része lehet a kikérdezésnek, a fizikális vizsgálatnak, az EKG-nak, az akár 7 napos Holter EKG-nak, a terheléses EKG-nak, az arteriográfiának, a szívultrahangnak és a laborvizsgálatoknak is. Ha az eredmények alapján felállítható a szívelégtelenség diagnózisa, megkezdődhet a célzott kezelés, ha pedig ilyen módon nem igazolható szíveredetű ok a panaszok hátterében, a páciens más szakterületek felé irányítható.
