Lassan vége az évnek, és közeledik a számvetések ideje. Sokan az éves munkájukat mérlegre téve arra a következtetésre jutnak, hogy sokkal könnyebb volna az életük, ha simábban mennének körülöttük a dolgok. Nem kevesebbet akarnak dolgozni, inkább csak a felesleges stressztől szabadulnának, amely visszahúzza, s olykor megbetegíti őket. Ha a statisztikai adatokat nézzük, teljesen igazuk van, mert stressz a legpusztítóbb dolgok egyike , amelyekkel kénytelenek vagyunk együtt élni.
Tágabban nézve az úgynevezett pszichoszociális kockázatok és a munkával kapcsolatos stressz jelentik a legnagyobb kihívást a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén. E hatások ugyanis jelentősen befolyásolják az egyes emberek egészségét, illetve a szervezetek (köztük a vállalatok) és a nemzetgazdaságok működését is.
Az európai munkavállalóknak legalább a fele tapasztalja, hogy a stressz közönséges "tartozéka" a munkahelyüknek, ami egyébként az elveszett munkanapok legalább a feléért okolható. Ha a mentális egészséget, a stresszt az egyének szintjén nézik, akkor gyakran félreértik a helyzetet, vagy megbélyegzik az embereket, akik ilyen problémával küzdenek. Ugyanakkor szervezeti kérdésként kezelve (azaz nem az egyén hibájaként felfogva) a pszichoszociális kockázatok és a stressz is ugyanúgy kezelhető, mint bármely más munkahelyi biztonsági és egészségügyi kockázat.
Mik azok a pszichoszociális kockázatok és a stressz?
A pszichoszociális kockázatok akkor jelennek meg, ha rossz a munka tervezése, szervezése és irányítása, valamint nem megfelelő a munka közösségi háttere, mindezek negatív pszichológiai, fizikai és szociális hatások kialakulásához vezethetnek. Ilyenek a munkahelyi stressz, a kiégés vagy a depresszió.
Pszichoszociális kockázatot jelentenek például a következők:
▪ Túlzott munkaterhelés
▪ Ellentétes igények, és a szerepkörök nem egyértelmű meghatározása
▪ A munkatársak kihagyása az őket érintő döntésekből, s a munkafolyamatok fejük fölött történő átalakítása
▪ Rosszul sikerült szervezeti változás, a munkahely bizonytalansága
▪ Gyenge hatékonyságú kommunikáció, és a menedzsment által a munkatársaknak nyújtott támogatás hiánya
▪ Pszichés és szexuális zaklatás, erőszak
A jó pszichoszociális környezet fokozza a teljesítményt és a személyes fejlődést, illetve a munkavállalók mentális és fizikai jólétét . De ennek az ellentéte is valóságos forgatókönyv lehet, amelyet sajnálatosan igen sokan ismernek Magyarországon is.
Mikor keletkezik a munkahelyi stressz?
A munkavállalók akkor válnak stresszessé elsősorban, amikor a velük szemben támasztott igény túlnő azon, mint amennyivel adott kapacitás mellett meg tudnak birkózni. A túlterheltség, a munkahelyi konfliktusok, megaláztatások, bedugult karrierutak miatti kilátástalanság, az állandó bizonytalanság következtében megjelenő mentális problémák mellett, a munkavállalók a tartós stressztől is szenvednek, amely súlyos testi egészségi problémák kialakulását is előidézhetik, beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket vagy mozgásszervi problémákat.
A szervezetek ebből aztán azt érzik, hogy gyengül a működési vagy üzleti teljesítményük, nő a hiányzások száma, egyre általánosabb lesz a betegen, rossz hatékonysággal végzett munka, emelkedik a balesetek és sérülések rátája. Meghosszabbodnak a távollétek (amelyek általában hosszabbak, mint azok, amelyek másfajta egészségi okokból következnek be), illetve a munkahelyi stressz hozzájárulhat a korai nyugdíjazásokhoz is, ami sok drágán pótolható szakértelem és tapasztalat elvesztését jelenti. Összességükben ezek a hatások irgalmatlanul nagy összegeket emésztenek fel. Magyarországon például 2014-ben 21,5 millió napot hiányoztak a munkahelyükről a dolgozók. Egy uniós felmérés szerint a keresőképtelen napok 50-60 százaléka a munkahelyi stresszel magyarázható. Ennek alapján Magyarországon tavalyelőtt mintegy 440 milliárd forint veszett el. Ez ez Európai Unió szintjén évi 617 milliárd euró . Nemrégiben Freund Tamás neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke arról beszélt, hogy az agy betegségei évi 798 milliárd eurójába kerülnek az Európai Uniónak. Ez nyilvánvalóan átfedésben van a pszichoszociális kockázatokkal és stresszel is.
Az EU-OSHA (az EU munkahelyi biztonságért és egészségért felelős ügynöksége) az vállaltoknál megjelentő új kockázatokról szóló kutatása (Enterprise Survey on New and Emerging Risks - ESENER ) kutatása szerint a pszichoszociális kockázatok nagyobb kihívást jelentenek, és nehezebben kezelhetők, mint a közönséges munkahelyi biztonsági és egészségügyi problémák. Növekvő tudatosságra és egyszerűen használható gyakorlati eszközökre van szükség a munkahelyi stressz, az erőszak és a zaklatás kezelésére.
A helyzet egyáltalán nem jó. A vezetők tudatában vannak a munkahelyi stresszt káros hatásainak, az európai menedzserek 79 százaléka számol velük. Mégis a szervezetek kevesebb mint 30 százaléka kezeli tudatosan és szisztematikusan a pszichoszociális kockázatokat. Annak ellenére (vagy talán éppen ezért) áll így a helyzet, hogy a vállalati döntéshozók 40 százaléka állítja, a pszichoszociális kockázatokat sokkal nehezebb kezelni, mint a többi munkahelyi problémát.
Forrás: OSHA
