Az utóbbi években egyre nyilvánvalóbb adatok látnak napvilágot arról, hogy a folyamatos teljesítményorientáltság és az ebből következő stressz önálló entitásként jelenik meg a szívbetegségek terén olyan speciális tünetekkel, kórfolyamatokkal, amelyek egyedi kivizsgálási, terápiás, követési megközelítést igényelnek a kardiológusok részéről.
Mikor jelentkeznek a kardiológiai problémák?
"Menedzsereknél vagy más, szintén feszített életmódot folytató férfiaknál a kardiológiai problémák jellemzően 40 éves kor körül és felette jelentkeznek. A nők 55 éves kor körül és után szembesülhetnek a betegségekkel - sokszor előzetes tünetek nélkül. Az életkorban látható eltolódás hátterében biológiai okok állnak: a hölgyek a menopauzát követően válnak sebezhetőbbé, amikor ösztrogéntermelésük már nem védi őket a szívproblémákkal szemben" - mondta el dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa. Hozzátette azonban, hogy akad néhány tünet, amely mindenképpen okot ad a menedzserkardiológiai kivizsgálásra.
Gyors kifáradás fizikai terhelésre
Jellemző tünet, hogy a korábban gond nélkül végzett mozgás egyre jobban fáraszt, esetleg látványosan csökken a teljesítmény. Emögött gyakran áll, hogy a szív nem képes elég vért pumpálni a testbe. Ha pedig valaki pihenés után is úgy érzi, hogy kimerült, akkor mindenképpen érdemes kivizsgáltatnia magát. Mindez igaz abban az esetben is, ha mentálisan nem tudjuk a korábban megszokott teljesítményt nyújtani.
Szexuális problémák
Az erektilis diszfunkció klasszikus jele lehet a szívbetegségnek. Természetesen a tünet mögött számos más ok is állhat, például szorongás, stressz, egyes fiziológiai faktorok, ahogy az is előfordulhat, hogy a beszűkült artériák képtelenek a péniszbe pumpálni a vért. Az erektilis diszfunkció két leggyakoribb szív- és érrendszeri oka az érelmeszesedés és az endothel diszfunkció. Előbbi az ereket szűkíti és merevíti, utóbbi megakadályozza az erek megfelelő ellazulását, ami megnehezíti a véráramlást. Vagyis urológus mellett érdemes kardiológust is felkeresni a problémával.
Mellkasi szorítás, fájdalom
A mellkasi fájdalom és szorítás érzése igen ijesztő lehet, különösen, ha fiatalabb vagy középkorú, ám stresszes életet élő személy tapasztalja. Igen gyakran maga a stressz okozza a pánik szindrómához hasonló érzést, ám akár szívprobléma is állhat a háttérben. A szívbetegség miatt kialakuló mellkasi panasz jellemzően akkor alakul ki, amikor az érintett aktív; a tünet lassan teljesedik ki, és inkább nyomásérzést jelent, mint szorítást, valamint a fájdalom gyakran más testrészekben is jelentkezik.
Nyak- vagy állkapocsfájdalom
A mellkasi fájdalom gyakran együtt jár a nyak, az állkapocs, esetleg a vállak fájdalmával, sőt ritkábban az is előfordulhat, hogy eközben a mellkasban nem is jelentkezik panasz. A nyak- és az állkapocsfájdalom ugyanakkor utalhat angina pectorisra , amikor a szív nem jut elég oxigéndús vérhez. Ennek háttérében legtöbbször koszorúér-meszesedés miatt kialakult szűkület húzódik meg, és mindenképpen kardiológiai vizsgálatot igényel.
Légzési problémák alvás közben
Az alvási apnoé megnöveli a hipertónia, a szívinfarktus, a stroke és a pitvarfibrilláció kockázatát. Az oxigénhiány ugyanis nemcsak a vérnyomást emeli meg, hanem a szívritmust is felpörgeti. Éjjel gyakran szívritmuszavarok is kialakulnak, ami nagy veszélyt jelent. Nem véletlen, hogy ha a kardiológus rendszeres éjjeli ritmuszavarra derít fényt, azonnal alvásvizsgálatot javasol.
Duzzadt lábak
Ha alig tudjuk a cipőbe préselni a lábunkat, vagy nagyon mélyen bevág a zokni gumija, akkor ez is utalhat vénás keringési zavarra és szívproblémára. Amennyiben a szív nem keringteti megfelelően a vért, a vénák a felesleges folyadékot előbb-utóbb a testszövetekbe pumpálják, például a lábakba, a hasba. Ha bőrünket benyomva úgy tapasztaljuk, hogy sokáig ott marad a mélyedés, akkor mindenképpen szükséges a kardiológiai kivizsgálás.
"A menedzserkardiológia természetesen nem csupán az orvosi vizsgálatokra épül, hiszen például a szívultrahangon, a terheléses EKG-n, a nagylabor-, az arteriográfos és a szívstressz-vizsgálatokon túl nagy hangsúly kerül az életmódorvoslásra is. Menedzsereknél ugyanis különösen fontos a munkaképesség megtartása, így kiemelt helyen kezeljük a terápia során az életmódorvoslás eszközeit, a mozgás-, a táplálkozás- és a mentális terápiát. Természetesen mindezt az esetleg szükséges gyógyszeres terápia mellett alkalmazzuk, így nemcsak a megelőzésben és a kezelésben érünk el jó eredményt, hanem az életminőség és a teljesítőképesség javításában is" - fogalmazott dr. Vaskó Péter.
