Minden szívverés mögött a miocitáknak nevezett speciális izomsejtek munkája fedezhető fel. Amikor sejtjeinknek több oxigénre van szükségük - például fizikai aktivitás során -, akkor az agy küld egy üzenetet a szívnek, hogy keményebb munkára "ösztönözze" a miocitákat. Ennek következtében növekszik a percenkénti szívverések száma, vagyis emelkedik a pulzus.
Mitől verhet erősebben a szív?
Mindenki tapasztalhatta már, hogy bizonyos helyzetekben erősebben kezd dobogni a szíve, kiugrik a pulzusa. Ilyen helyzetek lehetnek például az alábbiak:
- Érzelmi stresszhelyzet - rossz hír, hirtelen ijedtség vagy éppen egy lelkesedést kiváltó esemény hatására beindul a stresszreakció, amelynek részeként emelkedik a pulzus.
- Fizikai aktivitás - ha intenzívebben mozgunk, a szívnek gyorsabban kell pumpálnia a vért, hogy oxigénhez és tápanyaghoz jussanak a sejtek. Minél intenzívebb a mozgás, annál inkább emelkedik a pulzus.
- Időjárás - a párás, meleg idő keményebb munkára szorítja a szervezetet, hogy le tudja hűteni magát.
- Hirtelen testhelyzetváltozás - egy gyors felállás is megemelheti a pulzust.
- Gyógyszerek és drogok - bizonyos gyógyszerek és egyes drogok, mint az ecstasy és a kokain is rövid idő alatt felgyorsítják a pulzust.
- Hormonális változások - a hormonszintek változásai, például terhesség vagy menopauza alatt átmenetileg megemelhetik a pulzusértéket.
Ettől emelkedik tartósan a pulzus
Van néhány életmódhoz köthető állapot, amely lassú, tartós pulzusszám emelkedést okozhat. A leggyakoribbak ezek közt:
- mozgásszegénység, ülő életmód,
- nem megfelelő étrend, egyoldalú táplálkozás, helytelen diéta,
- dohányzás,
- rendszeres alkoholfogyasztás,
- vérnyomásproblémák,
- hosszú távú droghasználat, bizonyos vényköteles gyógyszerek szedése.
Szükséges a kivizsgálás
A kivizsgálásra mindenképpen sort kell keríteni, ha emelkedett pulzust tapasztalunk, hiszen számos egészségi ok, betegség is állhat a háttérben - hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona. Okozhat emelkedést például a vashiányos vérszegénység , egyes szívbillentyűt vagy más, szívet érintő problémák, abnormális pajzsmirigy- vagy más hormonális aktivitás, komoly vérzés vagy egyes szervek súlyos betegségei.
Éppen ezért a kivizsgálásnak elsősorban a háttérben meghúzódó okokat kell világossá tennie, hiszen csak így tudhatjuk, hogy célunk "csak" a pulzus csökkentése kell, hogy legyen, vagy az ezt kiváltó ok kezelése. Sokan hallottak már az úgynevezett béta-blokkolók pulzuscsökkentő hatásáról, de korántsem biztos, hogy minden esetben ez lehet a megoldás. Már csak azért sem, mert a szer a tüdő hörgőinek falában is gátolja a béta receptorok működését, ami asztmás rohamot válthat ki. Így asztmás vagy arra hajlamos betegeknél például meg kell fontolni szedésüket. Tehát senkinek sem ajánlott, hogy saját szakállára válasszon magának pulzust szabályozó szert: csakis orvosi kivizsgálás és elrendelés alapján szabad szedni.
Forrás: Budai Kardioközpont
