Talán nincs is olyan ember, akinek a családjában vagy ismeretségi körében ne volna valaki pikkelysömörös. A betegség 15-35 éves korban bármikor kialakulhat, nőknél és férfiaknál ugyanolyan arányban fordul elő. Világszerte átlagosan a népesség 3 százalékát érinti, körülbelül 100-125 millió embert. A pszoriázisnak is nevezett betegség viszkető, fájdalmas bőrirritációt okoz, leggyakrabban a könyökön, térden, fejbőrön jelenik meg. Többféle kezeléssel is csak enyhíteni lehet, véglegesen meggyógyítani egyelőre nem.
1. tévhit: a pszoriázis fertőző
A vöröses-fehér kérges bőrfoltok, a gennyes göbök semmilyen módon nem fertőznek, nem kell attól tartani, hogy érintkezéssel továbbterjed a betegség. Tehát nem fogja senki elkapni pusztán azért, mert megölel, megpuszil egy pikkelysömörös beteget . Sőt, még az ételüket is megoszthatják, hiszen a pszoriázis nyálcseppekkel sem terjed.
2. tévhit: ez csak átmeneti bőrgyulladás
Az átlagember fejében a pikkelysömör szó hallatán szárazságtól berepedezett bőr képe jelenik meg. Vagyis szerintük a pszoriázis egyszerű bőrprobléma, amely a megfelelő tusfürdőtől, sampontól, testápolótól elmúlik.
Ezzel szemben a pszoriázis genetikai eredetű krónikus bőrelváltozás, amelyet bizonyos környezeti és immuntényezők lobbantanak be: ha utóbbiak elérnek egy küszöböt, az addig lappangó pikkelysömör megjelenik a betegnél. Ilyenkor túlműködik az immunrendszer, amely arra utasítja a szervezetet, hogy bőrsejtek a szokásos 21-28 nap helyett 4-5 naponta cserélődjenek. Az elhalt hámsejteknek nincs idejük leválni a bőr felszínéről, hanem elszarusodott foltokká (plakkokká) állnak össze, amelyek leválnak, alattuk a bőr kisebesedhet, begyulladhat.
3. tévhit: csak egyféle pszoriázis van
Jóllehet a betegek 80-90 százaléka a plakkos pikkelysömörben érintett, a pszoriázisnak még hat fajtája létezik. Ilyen a guttált pszoriázis, amely hirtelen jelentkezik gyermek- vagy fiatalkorban: kis rózsaszínes kiütések jelennek meg a törzsön, felkaron, combon, fejbőrön bizonyos gyulladásos betegségek, stressz vagy egyes gyógyszerek hatására. A gluttált pszoriázis kezelés nélkül is pár héten belül elmúlhat.
Az inverz pikkelysömör vörös, fényes felületű, nem hámló bőrelváltozás, amely a testhajlatokban jelentkezhet azért, mert a - jellemzően túlsúly miatt elmélyült - bőrredőkben elszaporodnak a gombák. A pustulózus pszoriázis ritka elváltozás, főleg felnőttkorban jön elő. A bőrön gennyes göbök tűnnek fel, amelyek körül bőrpír alakul ki. Ez a betegség sem fertőző, viszont nagyon súlyos panaszokat okozhat (láz, hányinger, izomgyengeség, szapora szívverés).
Az eritrodermiás pikkelysömörben szenvedő beteg testfelületén nagy foltokban kiterjedt bőrpír jelenik meg. A panaszok a súlyos viszketéstől, bőrhámlástól a szapora szívverésen át a lázig terjedhetnek, és mivel súlyos fehérje- és folyadékvesztéssel járnak, akár fertőzés, tüdőgyulladás, szívbetegség is bekövetkezhet.
A pszoriázisos betegek felénél körömelváltozások is tapasztalhatók, a körmök fájni kezdenek, elválnak a körömágytól, sárgásbarnára színeződnek, fehéres anyag halmozódik fel alattuk. A körömpszoriázis általában együtt jár a körömgombával. A pszoriázisos ízületi gyulladás évekkel a pikkelysömör megjelenése után alakulhat ki, és merev, duzzadt, fájdalmas ízületi elváltozásokat okoz.
4. tévhit: annak lesz pikkelysömöre, aki nem mosakszik eleget
E tévhittel azoknak kell rendszeresen szembesülniük, akiknek a fejbőrén alakul ki pszoriázis. Ez ugyanis túlságosan jól látható. Ám a fejbőr-pikkelysömört sem az elégtelen személyes higiénia váltja ki, ennél fogva a kezelése sem oldható meg egy szimpla samponváltással. Az oktondi megjegyzések viszont komoly szorongást kelthetnek az érintettekben.
5. tévhit: a pszoriázis lényegében ekcéma
Az ekcéma valóban hasonló panaszokat (viszkető, gyulladt bőr) okoz, mint a pikkelysömör, ám más okozza. De ezt olykor a témában kevéssé jártas háziorvosok is összekeverhetik. Körülbelül négy ekcémás betegre jut egy pszoriázis. Ugyanakkor tény, hogy valaki lehet egyszerre ekcémás és pikkelysömörös.
6. tévhit: már néhány étrendi változtatás is megszabadít a pszoriázistól
Ahány beteg, annyiféle változata lehet a pikkelysömörnek, ennél fogva nincs olyan "generáltanács", amely mindenkinél hatásos lehet. Szokták ajánlani, hogy a pszoriázisos beteg váltson gluténmentes táplálkozásra , iktassa ki étrendjéből a cukrot és a tejtermékeket, kerülje a burgonyaféléket. De ez nem minden esetben válik be, illetve túlságosan stresszes lehet a teljes életmódváltás, ami éppen hogy rontja a pszoriázis állapotát.
7. tévhit: a pikkelysömör csak a bőrön jelentkezik
A pszoriázisos betegeket legalább tíz társuló betegség is fenyegetheti, közte a depresszió, daganatos betegségek, keringési betegségek, ízületi gyulladás, Crohn-betegség, diabétesz. Leggyakrabban talán a depresszióval kell megküzdeniük, körükben kétszer több a lelki eredetű probléma, mint az átlagnépességnél. A depresszió kihat az önértékelésre, a párkapcsolatra, az élet- és alvásminőségre. Vagyis a pszoriázis jóval a bőrfelszínen túl, a lélek mélyén is okozhat panaszokat, amelyeket haladéktalanul kezelni kell.
