A porcszövet a támasztószövetekre jellemző módon sejtekből, nevezetesen porcsejtekből, és sejtközötti állományból (úgynevezett mátrixból) áll. A sejtközötti állományt a szövet alapállományát adó anyagok és kollagén rostok teszik ki. A porc kollagén rosttartalmának köszönheti húzószilárdságát. A porcszövet különlegességét az adja, hogy nincs közvetlen vérellátása, élő szövetként azonban mégis szüksége van mindazon táplálékra és oxigénre, melyre a test más sejtjeinek is. Hogyan jut hozzá mégis ezekhez?
Hogyan táplálkozik az ízület?
A valódi ízületeket kötőszövetes ízületi tok veszi körül, ami nem más, mint az ízületképzésben résztvevő két csont csonthártyájának folytatása. A tok külső rétege igen ellenálló, erős szövet, sok kollagénrostot tartalmaz. Belső, idegekben és hajszálerekben gazdag rétegén szűrődik át az ízületi rést kitöltő ízületi folyadék (synovia), mely sok szempontból hasonló a vérszérumhoz. Kevés sejt és viszonylag sok különböző fehérje található benne, köztük jó néhány kórokozó ellenes hatású anyag is található. A folyadék tehát amellett, hogy táplálja a porcot, mikrobiális és mechanikai védelmet ad, hiszen nehezen nyomható össze.
A porcsejtek a növekedési fázis befejeződése után már nem osztódnak, de továbbra is termelik sejtközötti állomány anyagait, ami nagy víztartalmat biztosít a szövetnek. Születéskor 90 százalék, ami a korral fokozatosan csökken, felnőttkorra már 50 százalék alá csökken. Az ízületi folyadék a két csontvégnek a vékony rés mentén történő elmozdulásakor csökkenti a súrlódást, akkor is, ha a porcfelszínek mégis összeérnének. Az ízületi rés rögzítésére szalagok is szolgálnak, a két csont közötti távolság, a résszélesség mozgás, megterhelés idején is állandó maradjon.
