A betegség okozója ősi - az épület és a műszerek modernek
Dohányzó, fázósan toporgó beteg képe fogad a bejárat előtt, látogatójától búcsúzik a középkorú hölgy. A beszélgetés foszlányaiból kiderül, hogy COPD-s, tehát visszafordíthatatlanul károsodott a tüdeje.
A hölgy eltapossa a csikket (pedig van a közelben hamutartó) és visszamegy az épületbe.
Az új épületbe, hiszen néhány éve még egészen máshol kezelték a debreceni és hajdú-bihari tüdőbetegeket.
Korszerűbben felszerelt, újabb épületről, modern műszerekről álmodik sok intézmény, de nem túl gyakran lesz az álmokból valóság. A debreceni Tüdőklinika azon szerencsések közé tartozik, ahol mindez megvalósult. A költözés után 96 aktív és 10 intenzíves ágyon fogadja a betegeket, gyakorlatilag mindig telt ház van.
A régi, több mint 100 éves Augusztából 2006-ban költözött át az ideggyógyászat helyére.
A Tüdőklinika sosem zárja az évet hiánnyal, adóssággal, sőt, általában a dolgozók jutalmazására is marad pénz, illetve egy-egy új műszer beszerzésére is van keret. A költözés után is kaptak új műszereket.
- Milyeneket? - kérdezem dr. Szilasi Máriát, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DEOEC) Tüdőgyógyászati Klinikájának igazgatóját.
- Elsősorban bronchoszkópot, röntgenkészüléket és egyéb kisebb eszközöket, amelyek valóban nagyon sokat segítettek abban, hogy az ellátás minősége is változott.
Az új helyen sokat fejlődött a klinikánk. A kórtermek nagyon szépek, kettő-négy ágyasak, mindegyikhez külön vizes blokk van, ez már valóban európai színvonal. Kulturáltak a kiszolgálóhelyiségek is, nagyon szép a park elől és hátul is, az orvoskollégáknak is külön szobája van, és itt van külön intenzív osztályunk is.
A földszinten a pulmonológiai, a mélyföldszinten a tbc-, az emeleten pedig az onkológiai osztály kapott helyet.
Nagyon szép lett az ambulanciánk is, könnyen megközelíthető, világos, szellős, a kertre nyílik. Valóban egy igazán jól felszerelt és szép klinika a miénk - mutatta be az épületet az igazgató asszony.
Az ambulancián most nincs nagy tömeg, bőven van még szabad szék. Az akadálymentes épületbe tolókocsival érkezik egy vidéki asszony: idős édesanyját hozta vissza vizsgálatra.
A regisztrációs pultnál várók előre engedik, mert a néni jajgat.
- Már alig van magánál - mondja az adatokat felvevő asszisztensnek.
Az egyszerű, de elegáns, ragyogóan tiszta váróteremben csend van.
Száz betegre egy mosdó! Vizsgáló az alagsorban - a múlt
Ugyanezek a betegek nemrég még egy több mint százéves épület zegzugos folyosóin bolyongtak, a magasföldszinti váróterem szinte bálterem nagyságú volt, de a töredezett, repedezett járólapok és a lepattogzott festésű falak között senkinek nem jutott volna eszébe táncra perdülni.
- Soroljam, mi nem volt? - kérdezi Klári, aki 1971 óta minden évben pár hetet bent feküdt a klinikán.
- Vécépapír, evőeszköz, pohár, szék, de még sámli sem, amire rá lehetett volna ülni. Egyébként is a 4 ágyas kórteremben 5 ágy volt - már ha ágynak lehet nevezni azt a fekvőalkalmatosságot, ami belefekvéskor teknőként besüppedt az ember alatt.
Deszkát kértünk az ágyba, úgy aludtunk, illetve aludtunk volna, mert ha valaki éjjel rosszul lett, akkor felkapcsolták a villanyt, az egész szobát felébresztették - meséli az idős, asztmás hölgy.
- Egy időben nem volt függöny az egyébként is rosszul záródó, huzatos ablakokon. Viszont jó volt az ellátás, és ez alatt a gyógyítás színvonalát is értem, és a nővérek, orvosok hozzáállását, kedvességét. Megpróbálták pótolni a hiányosságokat, ellensúlyozni a körülményeket. Kedvesek voltak, és sok-sok hálás beteg köszöni, hogy meggyógyult ott. Én már csak tudom, 27 éve kezelnek ott engem is.
- Tényleg az alagsorban végezték a vizsgálatokat? - faggatom a "régi" beteget.
- EKG-t, légzésfunkciót, röntgent az alagsorban csináltak, a szűk folyosók plafonján combvastagságú, ezüstszínű csövek futottak végig.
Ha hordággyal hoztak valakit, akkor az emberek a falhoz préselődtek, hogy a beteghordó elférjen a kocsival.
Rengetegen vártak vizsgálatra, volt, hogy 9-től délután 2-3 óráig álldogáltunk, mert persze nagyon kevés szék volt ennyi emberre.
Aki először jött, szinte biztosan eltévedt vizsgálatra menet, mert sok félemelet, kiugró, kis folyosó és ajtó nehezítette a tájékozódást.
Viszont a park csodás volt! - meséli az asszony. Régebben még őzikék is jártak oda, 2 etető is volt megrakva élelemmel nekik. Egyszer egy őzikének eltört a lába, és dr. Schnitzler József, a mellkas-sebész professzor megműtötte! - meséli, és hozzáteszi, hogy sok mókus lakott a parkban, őket a betegek és látogatók etették.
A régi, Jendrassik Alfréd által tervezett épületben legjobban talán a fecskék érezték magukat: a liftakna tetején és a legfelső emeleti folyosó csüngő, hatalmas lámpatestein is fészket építettek.
A nyitott ablakon cikáztak ki-be, a látogatók és az osztályon fekvő betegek gyakran figyelték a kis fecskék szárnypróbálgatásait.
Talán csak a takarítónők nehezteltek a kis lakókra - sokat kellett takarítani a folyosót miattuk.
Gyógyításhoz méltatlan körülmények között végezték a munkájukat nap mint nap az osztály orvosai, nővérei.
Körülbelül száz betegre jutott egyetlen fürdőszoba! Azt használták a nők és férfiak közösen - illetve nem közösen, mert meg volt határozva, hogy a nap melyik részében mehetnek a nők, mikor a férfiak. El lehet képzelni, milyen volt a helyiség állapota.
A hatalmas fák ölelésében álló, külsőleg nagyon imponáló, de belülről nagyon elavult, egyre jobban lepusztuló Augusztában gyakran előfordult, hogy egy kórteremben 10-11 beteget is összezsúfoltak, az ágyak szinte összeértek. Nehéz volt így a betegellátás - mesélte dr. Szilasi Mária, amikor a múltról kérdeztem.
A változásra tehát óriási szükség volt.
COPD, asztma, tüdőrák
Az új épület azonban teljesen más: világos, modern, emberléptékű, európai színvonalú "hotelszolgáltatást" nyújt a Debrecenből és az Észak-Alföldi Régióból érkező betegeknek - vezet körbe az osztályon a szakember.
- Az osztályon fekvők 60 százaléka tüdőrákos. A többi helyre COPD-s, asztmás, légúti allergiás, pneumóniás és tbc-s beteget veszünk fel.
Szerencsére tuberkulózisos betegből kevés van, egyre több azonban a COPD-s, tehát a krónikus tüdőbetegségben szenvedő.
Az allergológiai ambulanciánkon is nagyon sok asztmás, szénanáthás beteget kezelünk, de emellett megfordulnak itt egyéb tüdőbetegségekkel, pneumóniával, tbc-s kezelt páciensek is - mondja a tüdőgyógyász.
A szükséges műtéteket nem ebben az épületben végzik, a tüdőklinikán vizsgálják ki a beteget, aztán átküldik a sebészetre, majd az utókezelést újra itt látják el.
Az intézetben jól felszerelt bronchológia van, a legmodernebb eszközök is hozzáférhetők a betegek számára, még lézerkészülékkel is rendelkezik az osztály. A légzésfunkciós laborokban is korszerű műszerek vannak.
Nyaranta elég zsúfoltak a rendelők, naponta 50-60 beteget fogadnak, illetve a parlagfű virágzásának idején, tehát augusztusban és szeptemberben naponta 80-100 ember is megfordul itt.
A légúti allergiás megbetegedésben szenvedő, tehát asztmás, allergiás betegek komplex kivizsgálásban részesülnek, járó- és fekvőbeteg-ellátás keretében folyik a gyógykezelés. A pontos diagnózist allergiás bőrteszt, légzésfunkciós mérés, szükség szerint egyéb kiegészítő vizsgálatok segítik.
Az intézményben immunterápiát is végeznek megfelelő indikáció alapján.
Amire büszke mindenki: a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma (amelyen belül működik a Tüdőklinika) felkerült a legdinamikusabban fejlődő közepes és kis méretű szervezeteket díjazó EUROPE'S 500 ranglistára.
Tudományos kapcsolatok - hivatalosan és baráti alapon
A DEOEC Tüdőklinikája más kutató laboratóriumokkal összefogva a jövő diagnosztikai és kezelési lehetőségeit kutatja. Például az immunológiai laboratóriummal közösen asztmásokat és szénanáthásokat is kezel, az ő betegségükkel kapcsolatban végeznek kutatásokat.
Foglalkoznak a COPD genetikájának feltérképezésével is. Patológusokkal, mellkassebészekkel is közösen dolgoznak, igyekeznek bekapcsolódni a tudományos élet vérkeringésébe.
A Tüdőklinika munkatársa Varga Imre tüdőgyógyász és onkológus szakorvos, Csánky Eszter tüdőgyógyász, klinikai immunológus és allergológus szakorvos, Brugós László belgyógyász, tüdőgyógyász, klinikai immunológus és allergológus szakorvos.
- Nemzetközi kapcsolatok is vannak?
- Texas-ban van egy barátnőm, ő egy kutatólaborban dolgozik, és a többi kollégának is van személyes ismeretsége, amelyből aztán profitálhat minden fél. Elsősorban COPD vonalon, annak a genetikai hátterének a kutatásában veszünk részt nemzetközi szinten - válaszolta dr. Szilasi Mária klinikaigazgató.
A klinikán nem csak gyógyítás, hanem oktatás is folyik - ezt látni lehet az asztalon feltornyozott, aláírásra váró indexekből is.
Negyedéveseket oktatnak: fogorvostan-hallgatóktól kezdve családorvosig, és más szakvizsgára felkészülőket is. - Nagyon sok fiatal kolléga jön az intézménybe, szeretne tüdőgyógyász lenni. Sok tehát a tüdőklinika oktatási feladata, és e mellé jön a kutatás, mindez alapos felkészültséget és állandó naprakészséget igényel - tette hozzá a klinika igazgatója.
| Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DEOEC) Tüdőgyógyászati Klinika | ||
| Igazgató: | dr. Szilasi Mária | |
| Kórházalapítás: | 1914 | |
| Osztályok száma: | 14 + intenzív | |
| Vonzáskörzet: | Észak-Alföldi Régió | |
| Ellátott fekvőbetegek száma: | közel 5 ezer | |
| Ellátott járóbetegek száma: | közel 30 ezer | |
| Orvoslétszám: | 18 fő | |
| Egészségügyi szakdolgozói létszám: | 60 fő | |
| Aktív betegágyak száma: | 96 | |
| Alapítvány: | Ambrosia Alapítvány | |
| Bankszámla száma: | 11738008 - 20188023 | |
