Szülés időpontja: így kell kiszámolni

Egy várandós kismama valószínűleg azt a kérdést hallja a legtöbbször: mikorra vagy kiírva? Pedig a születés várható időpontja csak egy kalkuláció, a babák többsége nem a kiszámolt napon érkezik, hanem korábban, vagy épp ellenkezőleg, akár hetekkel később.

A szülés várható idejét az utolsó menstruáció első napjához képest határozzák meg, mivel a fogantatás ideje bizonytalan. Általában a nő menstruációjának kezdete után tizennégy nappal történik a peteérés, a megtermékenyítés pedig az ovuláció utáni egy-két napon belül - de ez csak egy "tankönyvi" 28 napos ciklusra igaz, illetve még arra sem mindig, hisz ezer dolog befolyásolhatja, mikor reped meg egy tüsző, és indul útnak egy érett, megtermékenyülni képes petesejt.

A terhesség ideje - és megint egy átlagolt számról beszélünk - 9 holdhónap, 40 hét, vagyis 280 nap. De mivel nem a fogantatástól számolunk, hanem az utolsó menstruáció első napjától, az embrió valójában két héttel fiatalabb annál, mint ahányadik hetes terhesnek nevezik a nőt a hagyományos számítás alapján.

Ha a kismamának szabálytalan a menstruációja, a különbség több és kevesebb is lehet 2 hétnél.

A vajúdásig bizonytalan az időpont

A szülészek betöltött heteket számolnak. A szülés várható idejét az úgynevezett Naegele-módszerrel kalkulálják ki (az utolsó menstruáció első napja +1 év, -3 hónap, +7 nap). Mivel ez a számítás szabályos, 28 napos ciklust feltételez, a várandósság alatt bizonyos körülményeket (ciklus hossza, baba fejlettsége, első magzatmozgás ideje, stb.) figyelembe véve módosíthatják a dátumot. A huszadik hétig a baba mérete is informatív, utána már kevésbé, hiszen születnek időre kétkilós és négykilós gyermekek is.

Miért fontos meghatározni az időpontot? Egyrészt azért, mert sok vizsgálat (AFP, ultrahang, amnioszkópia) meghatározott időponthoz van kötve, ha pedig valaki a terhesség megszakítása mellett dönt, akkor is fontos tényező a terminus.

A harmadik trimeszterben a méhlepény állapotából is következtetni lehet a szülés várható időpontjára. Amikor elöregszik a placenta, közeleg a várva várt pillanat. Egészen pontosan csak a vajúdás kezdete után határozható meg a baba világra jöttének ideje: az összehúzódások gyakoriságából és a méhszáj tágulásának mértékéből már szinte órára pontosan következtetnek az orvosok.

A születés várható időpontjának meghatározása nem könnyű feladat
A születés várható időpontjának meghatározása nem könnyű feladat

Negyven hét az optimális

A WHO meghatározása szerint a szülés normális esetben a terhesség 37-42. hete között következik be. Ha korábban jön a baba, akkor koraszülöttnek számít. A túlhordás sem jó, mert a méhlepény már öreg, esetenként nem táplálja megfelelően a gyermeket, és a túl nagy babák nehezebben jönnek világra. Nem véletlen, hogy - átlagosan - negyven hétig tart a várandósság: a baba ilyenkor már elég fejlett a kinti élethez, de még nem túl nagy a megszületéshez.

Fontos tudni, hogy a kiszámított napon csak a terhesek mintegy 10 százaléka szül valójában, mégsem haszontalan a kalkuláció, mert előbb vagy utóbb, de egy héten belül lezajlik a szülések 80-85 százaléka.

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25 °C
Minimum: +13 °C

A Dunántúl északnyugati tájain és az északkeleti megyékben sok napsütés valószínű, arrafelé várható legkisebb számban, valamint eséllyel csapadék. Másutt erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, és több helyen lehet zápor, főként felhőszakadással kísért zivatar is. Zivataroktól függetlenül az Alpokalján néhol megerősödhet az északi szél. A csúcshőmérséklet 23 és 28 fok között várható. Késő estére döntően 15 és 20 fok közé hűl le a levegő. Fronthatásra nem kell számítani. A napos időszakokban ugyanakkor erős lesz az UV-sugárzás.