Az, hogy melyik hónapban éppen mennyire érezzük magunkat pocsékul menzesz előtt, változhat, de van, akinél minden alkalom egyformán rossz. Ugyanakkor nem árt tudni, hogy idővel ezen a téren is változásokra számíthatunk – természetesen a hormonoknak köszönhetően, párhuzamosan az ösztrogén-, illetve tesztoszteronszintünk változásával.
20-as évek
A Health.com cikke szerint ebben az időszakban a PMS hullámvasútra hasonlíthat, de általánosságban elmondható, hogy a tünetek ilyenkor a legerősebbek, és a nők ilyenkor szenvedik meg a vérzés előtti napokat a leginkább. A hormonok mellett ennek oka a szakértők szerint az életmódban is keresendő. A huszonéves nőknél még nem kap olyan fontos szerepet az alvás, mint az idősebbeknél, rendszertelenebb az étkezés, és ennek a korosztálynak a tagjai többet dohányoznak és gyakrabban fogyasztanak alkoholt is. Ezek mind erősíthetik a PMS olyan tüneteit, mint a bőrproblémák, a kimerültség vagy az ingerlékenység.
30-as évek
Ebben az időszakban a PMS tünetei szelídülnek, és általában elmondható, hogy a nők ilyenkor szenvednek a legritkábban PMS-ben, vagy legalábbis olyan erősségűben, amely komolyan megnehezítené a mindennapjaikat. Az egyik ok, hogy a legtöbben ilyenkor lesznek anyák, a terhesség és a szoptatás pedig enyhítheti a tüneteket, illetve természetesen várandósság alatt nincs menzesz, tehát nincs PMS sem. Ugyanakkor szakértők szerint ebben az időszakban a premenstruációs szindróma különösen megviselheti azokat a nőket, akik a 20-as éveikben fogamzásgátlót szedtek, majd a 30-as éveikben abbahagyták, hogy teherbe essenek. A fogamzásgátló abbahagyása és a fogantatás ideje között eltelő időszakban felerősödhetnek a PMS tünetei.
40-es évek
40-es éveink elején PMS-ünk hasonló lehet ahhoz, amit a 30-as éveinkben tapasztaltunk, de ahogy közeledünk a menopauzához, jó eséllyel ismét fel fognak erősödni a tünetek. Ráadásul mivel ebben az időszakban a menzesz rendszertelenné válik, nem is tudjuk kiszámolni, mikor számíthatunk hangulatváltásokra, kimerültségre és hasonlókra. Ha valakinek egész életében nem volt gondja a premenstruációs szindrómával, majd negyvenéves kora után tüneteket kezd tapasztalni, akkor általában nem PMS, hanem a változó korral járó hormoningadozás okozza.
