1. tévhit: Nem biztonságos a szex - Nem lehet teherbe esni.
Az egyik legelterjedtebb mítosz, hogy ha a menstruáció idején bújunk össze a párunkkal, akkor nem eshetünk teherbe, és ehhez szorosan kapcsolódik az a hiedelem is, hogy ez alatt a pár nap alatt a fertőzésveszély miatt inkább kerüljük a szexet.
Nézzük a számokat! Bár a legtöbb nő a menstruáció alatt a legkevésbé termékeny, ez a ciklus hosszától függően egyénenként változhat. Az ovuláció vagy peteérés a legtermékenyebb időszak, és megközelítőleg a ciklus 12 és 16 napja közé tehető. A ciklus általában 28 napig tart, de van, akinek mindössze 21 napos, ami értelemszerűen befolyásolja az ovuláció időpontját is. A sperma pedig a genitális traktusban 5, egyes források szerint 7 napig élhet. Mindebből az következik, hogy ha a menstruáció idején védekezés nélkül szeretkezünk a párunkkal, a hüvelybe került sperma elég hosszú ideig túlélhet ahhoz, hogy az ovuláció idején megtermékenyítse a petesejtet. Vagyis azt állítani, hogy a menstruáció alatt nem foganhat meg a kisbaba, minden valóságalapot nélkülöz.
A menstruáció alatti szexuális kapcsolat során azonban nem csupán azért fontos a védekezés, hogy elkerüljük a nem kívánt terhességet. Ebben az időszakban a hormonális változások miatt a nőknél megnő az esélye, hogy szexuális úton terjedő betegséget - beleértve a HIV-fertőzést -, esetleg gombás fertőzést kapjanak el. Addig azonban, amíg megtesszük a szükséges óvintézkedéseket, vagyis védekezünk, nincs értelme elutasítani a párunk közeledését a nehéz napokon sem.
2. tévhit: Tilos a kádfürdő
Jó néhányan hisznek benne, hogy a menstruáció ideje alatt tilos kádfürdőt venni, a meleg víz ugyanis stimulálhatja a vérzést , de olyan vélemények is vannak, melyek szerint a víz akadályozza a vérzést, ami pedig betegségek kialakulásához vezethet.
Az az állítás valóban igaz, hogy a meleg víz serkenti a véráramlást, ám ennek jótékony hatásai vannak, többek között enyhülhetnek a görcsök és az izomfájdalom. Az pedig, hogy elnyúlunk egy kád vízben, nem állítja meg végleg a vérzést, a víznyomás csupán időlegesen szabhat gátat a hüvelyből érkező vér folyásának. A nehéz napokon se hanyagoljuk tehát az otthoni fürdőzést! Sőt, szánjunk mindennap időt rá, mivel a relaxálás és a tisztálkodás jó érzéssel tölt el, ami segít oldani az ebben az időszakban bőven jelen lévő feszültséget.
3. tévhit: Káros a tampon használata
Sokan azért ódzkodnak a tampon használatától, mivel úgy gondolják, azzal, hogy a menstruáció idején felhelyezik a hüvelybe, komoly károkat is okozhatnak, például átszakadhat a szűzhártya. Nem kell azonban aggódni: a tampont már az első menstruáció alkalmával is lehet használni, mivel a szűzhártya csak ritkán annyira vastag, zárt és ennél fogva sérülékeny, hogy egy tampon felhelyezésétől elszakad. Ugyanakkor az első vérzések idején még tampon nélkül érdemes megismernie magát a lánynak, hogy milyen intenzitású a menstruációja, és meddig tart.
A tamponhasználatnál arra is érdemes figyelni, hogy 4, de legfeljebb 8 óránként cseréljük, ha pedig erősebb a vérzés, akkor ennél gyakrabban. Ellenkező esetben akár toxikus sokk szindróma is alakulhat ki, amelyet a hüvelyben és a méhnyakban fellelhető, a tampon anyagában, valamint a menstruációs vérben szaporodó baktériumtörzsek által termelt méreganyagok okozzák azokban a nőkben, akik hajlamosak rá.
Szintén fölösleges félni attól, hogy a tampon "elvész" a hüvelyben, a méhszáj ugyanis túl keskeny, így nem biztosít átjárást a méh felé.
4. tévhit: Az együtt élő nők ciklusa szinkronba kerül
Bár számos híve van, máig nélkülöz minden elfogadható tudományos magyarázatot az az állítás, hogy az együtt élő nők ciklusa szinkronba kerülhet. Először 1971-ben, a Nature című folyóiratban írtak róla, és a nők közötti feromoncserének (olyan vegyületek, amelyek lehetővé teszik ugyanazon faj tagjainak nonverbális kommunikációját) tulajdonították a jelenséget. Későbbi tanulmányok azonban hibásnak ítélték a vizsgálat módszertanát, és pontról pontra megcáfolták a cikkben szereplő állításokat. És bár ezt követően több szakember is foglalkozott a témával, senki sem jutott ugyanarra az eredményre, mint az 1971-es "csapat" (bizonyos kutatások például specifikusan egyetemi szobatársakat vizsgáltak).
Alexandra Alvergne, aki az Oxford Egyetem kulturális antropológiával foglalkozó szakértője, és a The Conversation oldalon hosszabban is ír a jelenségről, cikkének végén úgy összegez: "Valóban vonzó lehet egy olyan hipotézis, amely szerint a menstruációs ciklus szinkronba kerülése adaptív folyamat, mert azt sugallja, hogy az evolúció azoknak a nőstényeknek kedvezett, akik összefogtak a férfiak szexuális uralma ellen. De bármennyire is kiábrándító, jelenleg minden bizonyíték arra utal, hogy a menstruáció szinkronba kerülése pusztán egy régi tanulmányból visszamaradt hibás következtetés, amely azóta városi legendává nőtte ki magát."
Forrás: medicalnewstoday.com
