Premenstruációs szindrómának ( PMS ) nevezzük azt a tünetegyüttest, amelyet négy nőből három megtapasztal a menstruáció előtt. A mindennapokat érintő fizikai és pszichés panaszok jellemzően a havi vérzés előtt 7-10 nappal jelentkeznek, majd a menstruáció első napjaiban maguktól el is múlnak. A tünetek rendkívül változatosak lehetnek, ahogy erősségük is igen széles skálán mozog.
Ilyen tünetekkel küzdenek a legtöbben
A lehetséges PMS-tüneteket felsoroló listán mintegy 150-féle panasz szerepel. A leggyakrabban említett kellemetlenségek közé tartozik az ingerlékenység, a cukoréhség, az alvászavar , a levertség, a puffadás, az alhasi görcs, a mellfeszülés és emlőérzékenység, a pattanásos bőr, a fejfájás, a fokozott verejtékezés, de hasmenés vagy székrekedés, illetve hányinger és hányás is előfordulhat. A nők mintegy 5 százalékánál a panaszok olyan erőteljesek, hogy az akár ideiglenes munkaképtelenséghez is vezethet.
Az észlelt kellemetlenségek száma, jellege és súlyossága egyénenként és életszakaszonként változhat, sőt az is befolyásoló tényező lehet, hogy az illető használ-e hormonális fogamzásgátlót. Egyes kutatási eredmények szerint az alhasi problémák, a fejfájás és a bőrpanaszok főleg a fiataloknál jelentkeznek, míg a változókorhoz közeledő nők már inkább súlyváltozásról és erős fáradtságról számolnak be.
Fontos megemlíteni továbbá, hogy a havi vérzés előtt fennálló kellemetlenségek nem kizárólag a tünetektől szenvedő nőt érintik, hanem közvetett módon a környezetét is. A menstruáció előtti napokban tapasztalható erős ingerlékenység és hangulatingadozás, illetve a teljesítőképesség csökkenése könnyen vezethet munkahelyi vagy családi összetűzésekhez is.
Van, aki még rosszabb helyzetben van
Egyes egészségproblémák növelik a panaszok megjelenésének kockázatát, illetve súlyosbíthatják az adott tüneteket. Ilyen például az ösztrogéndominancia, a magas prolaktinszint, a pajzsmirigy-alulműködés, az inzulinrezisztencia (IR), a policisztás ovárium szindróma (PCOS) vagy a mellékvesekérget érintő betegségek.
A nők egy igen kis csoportja, a fogamzóképes korosztály mintegy 2-6 százaléka a PMS legsúlyosabb formájának is nevezett premenstruációs diszfóriás zavarral, a PMDD-vel küzd. Ez a PMS-hez hasonlóan szintén a havi vérzés előtt jelentkezik, és ugyanúgy okoz lelki és fizikai tüneteket egyaránt. Ebben az esetben viszont már akár erős ízületi fájdalom, migrénes roham, megmagyarázhatatlan szorongás, múlni nem akaró ingerültség, pánikroham és dühkitörés is előfordulhat.
Mi állhat az életminőséget rontó jelenségek hátterében?
A fent említett problémák legfőbb kiváltó okának a ciklus során bekövetkező hormonális változásokat tartják. Növelheti a rizikót a szénhidrát-anyagcsere zavara, a B6-vitamin alacsony szintje, a gyakori alkoholfogyasztás, a nagyfokú stressz, a mozgásszegény életmód és a depresszió is. Egyes tapasztalatok szerint a panaszok megjelenése összefüggésbe hozható azzal is, ha a közvetlen környezetünkben mások is hasonló kellemetlenségekkel küzdenek, illetve bizonyos vallási és kulturális tényezők - mint a menstruációhoz kapcsolódó negatív előítéletek vagy a tisztátalanság érzése - szintén kihathatnak a panaszok gyakoriságára. Genetikai okokra visszavezethető kockázati tényezőről egyelőre nem tudni.
Mit tehetünk?
Ha a havi vérzést megelőző tünetek erősen befolyásolják mindennapjainkat, és az étkezési szokásaink, valamint a fizikai aktivitásunk megváltoztatása után sem javul a helyzet, akkor mindenképpen ajánlott felkeresni egy szakembert. Az orvos által elrendelt laborvizsgálatok fényt deríthetnek az esetleges hormonális okokra, panaszaink függvényében pedig akár gyógyszeres terápiát is ajánlhat a szakértő. Mivel azonban a PMS és a PMDD tünetei sokfélék és egyénenként eltérőek lehetnek, egységes kezelési módszert nehéz lenne előírni. A PMDD enyhítéséhez ugyanakkor szinte biztosan szükségünk lesz pszichológus vagy pszichiáter segítségére is.
