A COVID-19 járvány - és számos egészségügyi hozadéka - több mint egy éve része mindennapi életünknek. Így, vagy úgy, de rányomja bélyegét fizikai és lelki egészségünkre, a munkánkra, családi életünkre, társas kapcsolatainkra. Nem kivétel ez alól a nők menstruációs ciklusa sem.
Amikor a brit nőgyógyász, Anita Singh májusban egy informális felmérés keretében arról faggatta a nőket Instagramon, hogy észlelnek-e bármilyen, a ciklusukat érintő változást, közel 5700 választ kapott. Ennek 65 százaléka igenlő volt - számol be róla témával foglalkozó írásában a theguardian.com.
Hasonló eredményre jutott egy jelenleg még szakértői felülvizsgálat előtt álló - tudósok és egy bioanalitikai vállalat által készített - tanulmány is. Ebből az derült ki, hogy a menstruációs ciklusáról kérdezett 749 nő 53 százaléka észlelt különféle változásokat: például hangulatingadozásokat vagy a szokásosnál hosszabb ciklust.
Járvány és PMS
Akadtak, akik arról számoltak be, hogy a pandémia alatt jobban megszenvedik a premenstruációs szindrómát (PMS): a vérzés előtti pár napban a korábban észleltnél erősebben szoronganak, feszültebbek, érzelmileg és testileg teljesen kimerültek. Van, aki arról beszélt, hogy a szokásosnál jobban erőt vesz rajta a szomorúság, lehangoltság. Akik egyedül élnek, azoknak a korlátozások és lezárások idején a magánnyal és a bezártsággal is meg kell küzdeniük, a bizonytalanságról az állandó stresszről már nem is beszélve. Nem ritka, ha a nagy pszichés nyomás hatására az addig szinte atombiztosan beállt ciklusidő borul fel: 28 nap helyett 26 nap után jelentkezik vérzés, vagy a normálisnak tekinthető 28-30 nap akár 6 hétre is kitolódik. Másoknál a vérzés pár nap után elmúlik, majd újra kezdődik.
Járvány nélkül is megterhelő lehet a menstruáció
A menstruációs ciklus alatti hormonális változásokat - elsősorban a progeszteron- és ösztrogénszint alakulását - alapjáraton is megérzi a legtöbb nő. (Ilyenkor jönnek a hangulatingadozások, az érzelmi kitörések, az energiaszint-ingadozás, esetleg libidóváltozás, ingerlékenység.) Ezek mellett jelentkezhetnek bizonyos testi tünetek is, mint például a mellfeszülés, a fejfájás, vagy a fokozott étvágy. A PMS nem mindenkit érint egyformán, de sokaknak problémát okoz - magyarázta a theguardiaan.com-nak Heather Currie nőgyógyász. Vannak arra utaló bizonyítékok, hogy egyes nők genetikailag érzékenyebbek a hormonváltozásokra. "Mindenféle szempontból fontos, hogy a nők megpróbálják felismerni, mi az, ami súlyosbíthatja premenstruációs tüneteiket"- hívja fel rá a figyelmet Currie. Ez ugyanis sokat segíthet leküzdésükben, olyankor is, amikor egy előre nem látott esemény következik be, mint például a pandémia .
A felborult menstruációs ciklus hátterében álló legalapvetőbb és legnyilvánvalóbb ok a folyamatos stressz. Stresszhelyzetben aktiválódik az agyat a mellékvesékkel összekötő hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengely, ami fokozott kortizol - stresszhormon - termeléssel jár. Ilyenkor szervezetünk felkészül arra, hogyan reagál a vélt fenyegetésre: küzd vagy menekül. Ha agyunk úgy dönt, folyamatosan "reagálnia" kell, vagyis küzd, felgyorsul a szívverésünk, emelkedik a vérnyomásunk és a vércukorszintünk. A fokozott kortizoltermelés elnyomhatja a nemi hormonok termelődését - progeszteronhiányhoz vezethet -, ami rendellenes ovulációt eredményezhet, ez pedig megzavarja a ciklust. Ha felismerjük ezt az összefüggést, és megtanuljuk leküzdeni a stresszt, egy lépéssel közelebb kerülünk az egészséges ciklushoz és élethez.
