A mellnagyobbítás célja a mellek méretének növelése, illetve alakjuk átformálása. Társadalmunkban a szép keblek sokak számára szorosan hozzátartoznak a nőiesség teljes megéléséhez, emiatt a nők egy része vágyik arra, hogy a természet adta testi adottságokon úgymond javítani tudjon, hogy azok jobban illeszkedjenek a saját kívánalmakhoz. Az esztétikai beavatkozás ilyen esetekben nyújthat segítséget, erősítve az érintett nők önbizalmát a mindennapok során.
A mellnagyobbító műtétek fajtái
Mint az a Clevelandi Klinika leírásában olvasható, a mellnagyobbítás alapvetően kétféle módszerrel történhet. Ezek közül az implantátumbeültetés az elterjedtebb, amelynek során egy apró bemetszésen keresztül elsősorban szilikonból készült mellimplantátummal növelik meg az emlők méretét. Az operáció altatásban történik, és az implantátum a plasztikai sebész ajánlása alapján beültethető vagy a mell mirigyállománya, vagy a nagy mellizom alá. Ezenkívül a bemetszés helye lehet a mell alatti redő, a mellbimbó udvarának széle, továbbá a hónalj természetes redője. A különböző technikák közül az orvos azok előnyei és hátrányai mérlegelésével, a páciens egyéni adottságait és igényeit figyelembe véve választja ki a legoptimálisabbat.
A másik nagy kategória a saját zsírral végzett mellnagyobbítás. Ezt zsírleszívás előzi meg, amelyet követően a test más részeiről eltávolított és speciálisan megtisztított zsírsejteket fecskendezik be a mellszövet közé, ahova azok idővel beépülnek. Bár az implantátummentesség sokak számára vonzó lehetőségnek tűnhet, érdemes hangsúlyozni, hogy ennek az eljárásnak jelentős korlátai vannak. Először is vékony testalkatú hölgyeknél nem alkalmazható a zsírtranszfer, hiszen kellő zsírszövetre van szükség hozzá, amelyet máshonnan le tudnak szívni a beavatkozás során. Emellett fontos szempont, hogy a saját zsírral történő mellnagyobbítás csupán kisebb mértékű (0,5-1 kosárméretnyi) méretnövelésre alkalmas, továbbá a felszívódás okán a beültetett zsírsejtek egy része elveszik, ami miatt a végeredmény is kevésbé kiszámítható.
A műtét után
Az operációt követő felépülés implantátumbeültetés esetén átlagosan 6-8 hetet, sajátzsír-beültetés esetén 3-5 hetet vesz igénybe, míg végleges formájukat a mellek nagyjából 6-12, illetve 4-6 hónap alatt veszik fel. Érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy a keblek megjelenését a többi között a várandósság, a jelentős mértékű fogyás, vagy éppen a változókor is megváltoztathatja a későbbiekben. Ezenkívül idővel szükségessé válhat az implantátumok cseréje, valamint a zsírtranszfer megismétlése.
Ami a kockázatokat illeti, implantátumbeültetés után jelentkezhet mellfájdalom és a bimbók fokozott érzékenysége, de kialakulhat véraláfutás, vérzés, duzzanat is. Azonnali ellátást igénylő komplikációként felléphet továbbá fertőzés, sebgyógyulási zavar, valamint vérgyülem (hematóma) a műtét helyén. Hosszú távú szövődményként kialakulhat hegesedés, megereszkedhetnek az implantátumok, de akár ki is szakadhatnak, vagy folyadékgyülem, úgynevezett szeróma alakulhat ki körülöttük. Saját zsírral végzett mellnagyobbítás után szintén számolni kell a vérzés és véraláfutások kockázatával, a fertőzésveszéllyel, továbbá azzal, hogy a befecskendezett zsírsejtek egy része elvándorolhat a test más részeire. Ezenkívül kialakulhatnak jóindulatú mellciszták és kalciumlerakódások is az emlőkben.
