A méhnyakrák korai diagnózisát megnehezíti, hogy jó ideig leggyakrabban tünetmentes, illetve enyhe tünetei mással is összetéveszthetők. A rizikót tehát leginkább a rendszeres szűrővizsgálatokkal lehet csökkenteni. A területileg illetékes nőgyógyászati rendelőbe beutaló nélkül kérhetsz időpontot. Fontos szabály még, hogy ha megváltozik a menstruációd, illetve attól függetlenül vérzést tapasztalsz, szűréstől függetlenül a lehető leghamarabb fordulj nőgyógyászhoz!
A méhnyakrák első tünetei
- Szokatlan hüvelyi vérzés (két menstruáció között, menopauza után, illetve gyakran nemi aktust követően jelentkezik, de a szokatlanul erős és a korábbinál hosszabb menstruációs ciklus is fontos jelzés lehet);
- fájdalom a hüvelyben vagy annak környékén szexuális aktus után;
- kellemetlen szagú, sárgás színű folyás (vízszerű vagy véres); illetve
- fájdalomérzet a vizelet ürítése közben.
Ami még jelentkezhet
- Indokolatlan fogyás;
- kimerültség;
- alhasi, hát- vagy lábfájdalom; valamint
- vizelet- és székletürítési zavarok.
Magyarországon évente 1000-1200 új méhnyakrákos esetet fedeznek fel, a betegség elsősorban a 45 és 65 év közötti nőket érinti, de az elmúlt években a 30 év körülieknél is egyre gyakoribbá vált. Ennek oka a betegség hátterében álló HPV-fertőzés terjedése, amely a leggyakoribb szexuális úton terjedő vírus. A legveszélyesebb típusai ellen létezik védőoltás –nőgyógyásszal beszélgettünk arról, mikor és miért érdemes beadatni a vakcinát.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: