A CIRIS Budapest Nemzetközi Reprodukciós Intézet egyik alapítója Dr. Somody Imre azt meséli el, miért döntött úgy, hogy befektet a mesterséges megtermékenyítési programba.
- Amikor új vállalkozáson gondolkodott, miért éppen a meddő párok kezelését választotta?
- Mindig igyekeztem olyan vállalkozásokba belekezdeni, amelyek a változást szolgálták, amelyek a maguk újszerű módján reagáltak egy általam fontosnak tartott problémára. Ilyen volt számomra annak idején a Pharmavit. Most ugyanilyen fontosnak tartom a meddőségi problémát, amelyet a társadalom szempontjából és szakmailag rendkívül jelentősnek tartok.
Nekem három kisgyerekem van a második házasságomból: kettő, három és nyolc évesek. Tudom, milyen nagy öröm szülővé válni, és el tudom képzelni, hogy mekkora dráma, amikor valakiknek nem adatik meg ez az élmény.
Az orvostudomány egyre több helyen, egyre több esetben már megoldja a meddőségi problémákat. De azt is tudom, hogy Magyarország a technológia és az alkalmazott eljárások tekintetében az elmúlt években igencsak lemaradt a világhoz képest, és olyan párok esnek el a gyermekvállalás lehetőségétől, akik más országban, más körülmények részesei lehetnének ennek az örömnek. Ekkor döntöttünk úgy a terület legkiemelkedőbb magyar szakorvosaival, szakértőivel, barátaimmal és üzlettársaimmal, hogy álljunk össze, alapítsunk egy Magyarországon és a régióban egyedülálló intézetet, és hozzuk el a világ tudását Budapestre.
- Sikerült?
- Mi úgy gondoljuk, hogy kétszer olyan széles spektrumban tudunk segítséget nyújtani a pároknak, mint egy magyar átlagklinika. Ahogy a CIRIS Budapest Nemzetközi Reprodukciós Intézet tudományos igazgatója, Luca Gianaroli szokta mondani: "amit ma meg lehet tenni egy gyermek születésének érdekében, azt itt meg is tudjuk tenni". Emellett törekszünk arra, hogy tiszta, átlátható körülményeket teremtsünk nemcsak intézeten belül, de a szektor egészében is.
- Átlátható körülményeket mondott. Mi az, ami jelenleg nem átlátható a meddőségi kezelések esetében?
- Vegyünk egy egyszerű példát: mi nyilvánosságra hoztuk eredményességi és hatékonysági mutatóinkat, hogy segítséget, eligazodási pontot nyújtsunk a hozzánk ellátogató pároknak, míg a többi intézetet erre semmi sem kötelezi. Így nem tudjuk pontosan, hogy melyik intézetben mennyi idő alatt, mennyiért, milyen valószínűséggel segíthetnek a gyermekáldásban. Nem tudjuk, mert a többi intézet nem teszi közzé a pontos hatékonysági adatait, és erre nem is kötelezi őket semmilyen jogszabály. Így nem kell publikálniuk adataikat azoknak az intézeteknek sem, amelyek a közös kasszánkból, az OEP-től kapnak finanszírozást. Joggal teszi hát fel egy gyermek után vágyó, de segítségre szoruló pár a kérdést: "Honnan tudhatom, hogy jó helyen járok-e? Mi alapján döntsek egyik vagy másik intézmény mellett?"
- Ez az ellátórendszer hibája?
- Én úgy fogalmaznék, hogy az ellátórendszer finanszírozási és működésbeli hiányossága. Egy nagyon furcsa, átláthatatlan, az érdekeltségek tekintetében zavaros ellátórendszer alakult ki Magyarországon az elmúlt években, és mi szeretnénk ezen változtatni. Mert miközben az OEP által a lombik beültetésre fordított pénz 80-85 százaléka magánintézményekhez folyik, aközben nincsen olyan nyilvánosan elérhető, auditált statisztikai adat, amely segítené a páciensek tájékozódását, hogy a különböző intézményekben hány sikertelen beültetés jut a sikeres beültetésekre. De azt sem tudjuk, hogy a lombik beültetésre fordított OEP források, milyen arányban oszlanak meg a különböző intézmények között. Mint ahogy nem tudjuk azt sem, hogy a lombikbeültetéssel végződő esetek közül valójában hány lombikprobléma.
Ezért kezdeményeztük az Egészségbiztosítási Felügyeletnél, hogy legyenek nyilvánosak ezen intézmények hatékonysági adatai. Tesszük mindezt a páciensek és az ellátórendszer tiszta viszonyainak megteremtése érdekében: azért, hogy a pároknak legyen valós választási lehetősége, azért, hogy tudhassák, melyik intézetben mire számíthatnak. Azért, hogy tisztában lehessenek azzal: melyik intézményben, mennyi idő alatt, mennyiért, és milyen valószínűséggel lehet gyermekük.