Szakemberek még nem tudják a pontos magyarázatot, de az egyik elmélet szerint a kóla fogyasztása az egészséges italok, tehát az ásványvíz, tej, kalciummal dúsított gyümölcslevek rovására történik, ezáltal ezek az emberek nem jutnak megfelelő mennyiségű D vitaminhoz és kalciumhoz.
A harmadik lehetséges magyarázat a kóla egyik alapanyagára, a foszforsavra koncentrál. A szervezet a foszforsavat kalciummal próbálja kompenzálni. Amennyiben nem áll elegendő kalcium rendelkezésre, akkor a csontokban lévő kalciumot használja.
"A tej is tartalmaz foszforsavat, ám található benne kalcium és D vitamin is. A szénsavas italokban viszont a foszforsav mellett nem találjuk meg ezeket az anyagokat, így a túlzott fogyasztásuk csontritkuláshoz vezethet" - fejtette ki Dr. Primal Kaur, a philadelphiai Csontritkulás Központ Igazgatója.
Az alacsony kalcium szint csontritkuláshoz vezet, amely a csontok gyengülése révén emeli a törések kockázatát.
A 2500 ember bevonásával zajló vizsgálat eredményei alapján a heti 5 szénsavas üdítőt (melyből 4 kóla volt) fogyasztó nők csontsűrűsége a kortól, a kalcium és a D vitamin beviteltől függetlenül alacsonyabb volt. A koffeinmentes kóla esetében kisebb volt a hatás, viszont a cukormentes kólák ugyanakkora problémát okoztak, mint a hagyományos kólaízű italok. A férfiak körében nem találtak kapcsolatot a kólafogyasztás és a csontritkulás között.
"A mértékletesség nagyon fontos" - hívta fel a figyelmet Dr. Kaur, aki hozzátette, hogy nem kell teljesen száműzni ezeket az italokat, viszont érdemes a fogyasztásukat heti egy-két pohárra korlátozni, és mellette figyelni kell a kalcium és D vitamin bevitelére is.
Az egyéni igények megállapítása érdekében érdemes a háziorvos véleményét kikérni. Azonban akiknek az étrendje kevesebb mint 1000-1200 mg kalciumot tartalmaz, annak szükséges lenne az ásványi anyag pótlása.
