Egyre több nőt érinthet a meddőség

Dr. Finn Egil Skjeldestad, a norvég Sarkvidéki Egyetem kutatója több mint 11 ezer tromsøi nő demográfiai és egészségügyi adatait elemezte, akik mind 1916 és 1975 között születtek – olvasható a PLOS ONE portálunkhoz eljuttatott közleményében. A kutató számításai szerint az 1956 és 1975 között született korcsoportban 6 százalék volt az elsődleges meddőség előfordulási aránya, míg az 1916-1955 között generációban csupán 3,7 százalék. Hasonlóképpen gyakoribbá vált az évtizedek alatt a másodlagos meddőség is, amelyről abban az esetben beszélünk, ha valaki azt követően válik meddővé, hogy előzőleg már legalább egy alkalommal teherbe esett. Az érintettek aránya a fiatalabb korosztályban 10 százalékot ért el, míg az idősebbeknél 6-7 százalék körüli értéket.

Skjeldestad ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet a tanulmányban, hogy a meddőségi kezelések eredményessége még a meddőség előfordulása emelkedésénél is nagyobb mértékben javult. A népességnövekedés 3,3 százaléka volt tulajdonítható ezeknek a kezeléseknek az 1966 és 1975 között született korosztályban, míg 1956 és 1965 között csupán a 2 százaléka, azt megelőzően pedig lényegében teljesen elenyésző volt a meddőségkezelés hatása. Az elsődleges meddőség által érintett nők 58 és a másodlagos meddőséggel küzdők 46 százalékának nyújtott hathatós segítséget az asszisztált reprodukciós technológia a legfiatalabb vizsgált korcsoportban.

„Eljön a nap, amikor a férfiak heréjében nulla spermium fog termelődni” – Ősapay György kémikussal, a népszaporulat és a meddőség elismert kutatójával beszélgettünk. Az interjút ide kattintva olvashatod el.

Ez is érdekelheti

rejtett terhesség

„Ittam és buliztam” – a 9. hónapban tudta meg, hogy terhes

Belgyógyászat

Aranyér a terhesség alatt: okok, megelőzés és kezelés

félelem a szüléstől

"Ha minden erőmmel nyomni kell, nem jön ki alulról minden?" – a szülést kísérő tabuk és félelmek

pecsételő vérzés

Vérzés terhesség alatt: erre utalhat

Az elemzésből az is kiderült, hogy szintén nőtt azon nők aránya, akik nem egészségügyi okokból maradtak gyermektelenek, hanem saját döntésükből. Az 1916 és 1955 között született tromsøi nők 5-6 százaléka tartozik ebbe a körbe, az 1956 és 1975 között születetteknek viszont már a 9-10 százaléka.