Az évszázadok során a fogamzásgátlás óriási fejlődésen ment keresztül. Ma már nehéz elképzelni, hogy a nem kívánt terhesség elkerülése őseinknek milyen komoly problémát jelenthetett. A fogamzásgátlás alkalmazásának első történelmi nyoma az a kb. 4000 éves papirusztekercs, amely az első írásos emlékünk a hüvelyben alkalmazott módszerekről. Igaz, mai szemmel furcsán hat a krokodilürülékből készült "dugasz", ám az évszázadok során alkalmazott számos szer – pl. az olívaolaj vagy a gránátalma magja – kapcsán a modern tudomány kimutatta azokat az összetevőket, amelyek valóban rendelkezhetnek fogamzásgátló hatással akár fitoösztrogén tartalmuk, akár a spermiumok mozgását befolyásoló hatásuk révén.
A XIV. században az erényöv számított az egyik legmodernebb fogamzásgátlási módszernek. Ez egy fémből készült szoros öv volt, melyet a nők dereka köré helyeztek, és amelynek a lábak között is volt egy acélos pántja. Korábbi változatát, az úgynevezett koomuzt már a bibliai időkben is viselték.
Az első, általában bélből készülő óvszerek ezeknél a kezdetleges kémiai módszereknél jóval kevésbé bizonyultak hatásosnak, egészen a vulkanizálás 1839-es feltalálásáig. Az első világháború idejére aztán az óvszer már hozzátartozott az Európában harcoló katonák menetfelszereléséhez.
A tablettával kapcsolatos kutatások a XX. század elején kezdődtek a női nemi hormonok beazonosításával, működésük megfejtésével, illetve mesterséges előállításukkal. A német Schering (ma Bayer gyógyszergyár) laboratóriumaiban állították elő az első orálisan alkalmazott aktív ösztrogént, az etinilösztradiolt, amely a mai napig a modern kombinált fogamzásgátló tabletták szinte egyeduralkodó ösztrogén komponense. A progeszteron mesterséges előállítása, és ovuláció-gátló hatásának kimutatása lehetővé tette, hogy 1961-ben Európában elsőként a Bayer (akkori nevén Schering) forgalomba hozza az első kombinált fogamzásgátló tablettát.
Számos történész állítja, hogy Einstein relativitás elmélete, az atombomba feltalálása és az internet elterjedése sem okozott akkora társadalmi változást XX. században, mint ez a kis tabletta. Az is igaz, hogy eleinte csak a menstruációs rendellenességek szabályozására írták fel (a fogamzásgátló hatás, mint mellékhatás jelentkezett), kizárólag férjes asszonyoknak és csakis férjük beleegyezésével. Az 1968-as társadalmi mozgalmak azonban változást hoztak a szexuális szabadság és a nők egyenjogúsága terén. A tabletta a társadalomban bekövetkező változások és a szexuális szabadság jelképévé vált: a szexualitás és a fogamzásgátlás – a történelem során először – a közbeszéd témájává vált.
A további fejlesztések élén a Bayer állt: új gesztagéneket állított elő, bevezette az első ún. minipillt, azaz csak progeszteront tartalmazó tablettát, az első alacsony hormontartalmú (30 mikrogrammos) készítményt, az első kétfázisú, majd az első háromfázisú tablettát. Szintén a Bayer alkalmazott elsőként hormontartalmú tablettát az akne kezelésére, és a méhen belüli fogamzásgátlók terén is forradalmi újítást vezetett be.
A fogamzásgátlással és a fogamzásgátló tablettákkal kapcsolatos fejlesztések, kutatások, újítások célja, hogy minél szélesebb választékot nyújtson a nők számára, megoldást adjon minden korban és élethelyzetben, valamint a legjobban alkalmazkodjon és elégítse ki használója igényeit, annak érdekében, hogy minden terhesség tervezhető legyen.
L.PH.WH.Gynecology.2011-10-28.2151
