A humán papillomavírus (HPV) elsősorban a bőr és a nyálkahártya érintésével terjed. A szexuálisan aktív nők és férfiak 80 százaléka találkozik vele valamikor élete során, leggyakrabban 20-25 éves korban. Bár a fertőzést az esetek többségében az immunrendszer magától legyőzi, tízből egy-két embernél nemi szervi szemölcsök vagy akár ennél súlyosabb betegségek, például méhnyakrák, hüvely- és szeméremtestrák, hímvesszőrák, végbélrák és szájüregi rákos daganatok alakulhatnak ki. A vírusnak száznál is több fajtája van, amelyeknek nagyjából 15 százaléka okozhat rosszindulatú elváltozásokat. Mivel a HPV gyakran teljesen tünetmentes, ezért akaratlanul is továbbadható, ráadásul többször meg lehet vele fertőződni.
A méhnyakrák tünetei
A méhnyakrák kialakulásában legveszélyeztetettebbek a partnereiket gyakran váltogató nők, valamint azok, akiknek többször volt hüvelyi szülésük, további kockázati tényezőnek számít a hormontartalmú tabletták szedése és a dohányzás is. A betegség hosszú lefolyású, nagyjából 5-10 év alatt alakul ki. A méhnyakrákra kezdetben pecsételő vérzés, fájdalmas szexuális együttlét, kellemetlen szagú, sárgás színű hüvelyfolyás hívhatja fel a figyelmet. Az állapot súlyosbodása esetén testsúlycsökkenés, lábdagadás, veseproblémák, inkontinencia és a fájdalmas vizeletürítés is jellemző tünet lehet.
Nőgyógyászati szűrés
Érdemes tisztában lenni azzal, hogy az általános méhnyakrákszűrés nem tartalmazza automatikusan a HPV-szűrést is, hanem kizárólag a rosszindulatú folyamatok meghatározására irányul. A nőgyógyász a pácienstől levett kenetet továbbítja laboratóriumi elemzésre, és csak akkor kerül sor HPV-szűrésre is, ha a leletek bizonytalanok. Amennyiben az eredmény negatív, nagy valószínűséggel kizárható a rákos betegséget megelőző elváltozások jelenléte, pozitív leletnél azonban további vizsgálatok, illetve kezelések következhetnek.
Mivel a rákszűrések során alapvetően csak a kóros esetek gyanújakor végeznek HPV-szűrést is, ezért érdemes minden évben ezt a vizsgálatot külön kérni a nőgyógyásztól. Mintavétel céljára manapság többféle eszköz, köztük önmintavételi eszköz is rendelkezésre áll. A vírus célirányos szűrését kiemelten javasolt minden 30 év feletti, szexuálisan aktív nőnek elvégeztetnie, mivel a méhnyaki elváltozások kialakulásának fő kockázati tényezője a tartósan fennálló fertőzés. Ráadásul a méhnyakrák a leghatékonyabban a tünetmentes, kezdeti stádiumban gyógyítható.
Megelőzés és kezelés
Bár a jellemzően orális, hüvelyi és anális közösülés által továbbadható vírus kockázatát az óvszer használata csökkentheti, teljesen azonban nem tudja kiküszöbölni. A leghatékonyabb megelőzés a HPV-oltás, amelyet 9-14 éves korban, a szexuális élet megkezdése előtt célszerű beadatni. Mivel nem csak a lányok fertőződnek meg vele, ezért az oltás felvétele a fiúk számára ugyancsak ajánlott. A már szexuális életet élők számára az óvszer használatán túl is van további lehetőség a védekezésre.
A gyógyszertárban vény nélkül elérhetőek olyan helyileg, vagyis a hüvelyben alkalmazható készítmények, amelyek a hüvely egészséges állapotának, azaz az optimális pH és bakteriális összetétel fenntartásával segíthetik a HPV-fertőzés megelőzését, illetve enyhe fokú szöveti elváltozások esetén a kóros állapot visszafejlődését, valamint a hámszövet regenerálódását. Ez a terápiás megközelítés különösen hasznos azokban a HPV-pozitív esetekben, amikor a várakozást és a citológiai vizsgálat 6 havonkénti ismétlését javasolják a páciensnek. Ugyanakkor a teszt pozitív eredménye a nőkben a hosszú várakozási idő alatt egyre fokozódó szorongást okoz, nyomasztja őket az állandóan visszatérő "mi lesz velem, ha..." kérdés, aggódnak a rák, valamint a termékenység elvesztésének kockázata miatt.
