Az úgynevezett primer petefészek-elégtelenségnél – amely például Turner-szindrómánál jelentkezik – soha nem is alakul ki normális menstruációs ciklus, míg korai petefészek-elégtelenségnél a ciklus korábban teljesen normális. A petefészek-elégtelenség háttérben genetikai és autoimmun ok is állhat, de kiválthatnak elégtelen petefészek-működést toxikus hatások is. A probléma 35 éves korig 250 nőből egyet érint, míg 35 és 40 éves kor között 100 nőből egyet.
Primer petefészek-elégtelenség akkor következik be, ha olyan hormonális változások állnak be, amelyek miatt a tüszők nem érnek be. Ilyenkor a petefészek tulajdonképpen elveszti hormontermelő és petesejtképző funkcióját. A petefészek-elégtelenség kialakulásában akár vírus is szerepet játszhat: ez is beindíthatja az autoimmun folyamatot. Ugyanakkor nem ismert, hogy milyen vírusok váltják ki ezt. Autoimmun petefészek-gyulladás a petefészek-elégtelenségek 4 százalékát okozza, toxikus hatások közül pedig a rosszindulatú daganatos betegségek kezelésekor alkalmazott radioterápiát és kemoterápiát lehet kiemelni.
A genetikai okok közül a Turner-szindrómát lehet említeni, amelynél a lányok kromoszómakészletében a normálisan meglévő két X-kromoszóma közül az egyik hiányzik vagy inaktív formában van jelen. Emiatt maga a petefészek jellemzően már 2-3 éves korban elpusztul, petesejtek emiatt nem is lehetnek. A másik genetikai betegség a törékeny X-kromoszóma vagy fragilis X szindróma, szerzői néven Martin-Bell-betegség, amely a Down-szindróma után a második leggyakoribb mentális retardációt okozó kórkép. Kevésbé ismert viszont, hogy ez a genetikai rendellenesség részleges mutáció esetén csak a petefészek korai kimerülését okozza.
A 40 éves kor előtt bekövetkező petefészek-elégtelenség tünetei nem különböznek a menopauzáétól, hiszen azokat ugyanúgy az ösztrogén hiánya okozza. Ilyen a vérzéskimaradás vagy a rendszertelen vérzés, a hőhullám és az éjszakai izzadás. Kialakulhatnak különböző pszichés zavarok, szorongás és álmatlanság, depresszió. Jelentkezhet hüvelyszárazság és csontritkulás, vizeletinkontinencia, legrosszabb esetben pedig agyvérzés is.
A kezelés ösztrogénpótlással történik, amelyet gyógyszeresen végeznek. Ezzel a panaszok megszüntethetők, de mivel ilyenkor magas a csontritkulás kockázata, érdemes D-vitamint is szedni. Célszerű fokozni a fizikai aktivitást, illetve folyamatosan kontrollra - vérnyomásmérésre és EKG-vizsgálatra - járni. Ennek a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzése szempontjából van fontos szerepe. Hasznosak az évente végzett laborvizsgálatok is. A kívülről történő ösztrogénbevitel miatt a nőgyógyászati vizsgálatokat, mammográfiát sem szabad hanyagolni.
Részletes cikkünk a petefészek-elégtelenségről a Betegségek A-Z rovatban olvasható!
