Neurológia

A stroke a leggyakoribb fekvőbeteg-ellátást igénylő neurológiai betegség. Vécsei László, az SZTE-ÁOK Neurológiai Klinika tanszékvezető egyetemi tanára szerint nem elég megfelelően kezelni a veszélyes állapotot, a legfontosabb ugyanis a prevenció megcélzása lenne már gyermekkortól kezdve.

Gondolataink, érzéseink, cselekedeteink határozzák meg a személyiségünket. Van azonban néhány betegség, amely hatására teljesen kifordulhatunk önmagunkból.

Ha valami feldühít, akkor megváltozik a viselkedésünk: kiabálunk, esetleg csapkodunk, talán még káromkodunk is. Emellett pedig jó néhány változás is végbe megy a testünkben.

Az egészségügyi ismereteiket az internetről szerzők már értesülhettek róla, hogy egy évtizeden belül minden második csecsemő autizmussal születik majd. A hideglelést okozó jóslat nem holmi online bulvárlap híre, hanem a neves bostoni egyetem, az MIT számítógépes tudósainak több millió kattintást elért cikkében szerepel.

Mindenki hallott már az agysejtekről szóló történeteket, amelyek arról szólnak, hogy mi öli meg őket, képesek-e vagy sem a regenerálódásra, tudnak-e osztódni, képesek-e újranőni stb. Lássuk, hogy mi igaz és mi mese a közszájon keringő agyasságokból!

A legújabb kutatás szerint szemvizsgálattal már akár húsz évvel az első tünetek megjelenése előtt diagnosztizálni lehetne az Alzheimer-kórt.

Lehetséges, hogy a Parkinson-kór előrehaladását egy 2-es típusú cukorbetegségnél alkalmazott gyógyszerrel leállíthatjuk - mutatják egy klinikai vizsgálat tapasztalatai. A jelenlegi gyógyszerek segítenek a tünetek kezelésében, de nem akadályozzák meg az agysejtek halálát. Egy 62 betegen végzett kísérlet, amelyet a Lancet folyóirat publikál, arra utal, hogy mégis van megfelelő gyógyszer.

A műtéti várólista egyenlő a rokkantgyártással - mondta az Országos Gerincgyógyászati Központ főigazgató főorvosa az InfoRádióban. Varga Péter Pál szerint a kormány felismerte a várólisták csökkentésének fontosságát, de amit erre a célra költ, azt inkább az intézmények költségvetésébe kellene beépítenie.

A kor nem lehet pusztán egy agyi állapot, de az agy határozottan érintett benne. A Nature folyóiratban megjelent tanulmány bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az agyban található speciális struktúra, a hipotalamusz, jelentős szerepet játszik az egész test öregedésének szabályozásában. Az eredmények arra utalnak, hogy az őssejtek kritikus szerepet játszanak ebben, de csak részben az új neuronok létrehozásának képessége révén.

Az ember számára józan eszének megőrzése mindennél fontosabb, ezért olyan rémisztő az olyan mentális betegség esélye, mint amilyen az Alzheimer-kór. Egy kanadai kutatás szerint ennek a súlyos betegségnek az egyik első tünete, ha az ember személyisége megváltozik, vagy ha másképpen viselkedik, mint az korábban megszokott volt.

A demencia egyáltalán nem az időskor elkerülhetetlen velejárója: egy friss kutatás szerint a demens esetek harmadát ki lehetne küszöbölni, ha az emberek életük során jobban figyelnének egészségükre.

Azonosítottak a tudósok 27 olyan esetet, amelynek hatása annyira károsítja az agyat, hogy éveket öregszik. Már gyerekkorban elkezdődhet a folyamat: elég hozzá néhány olyan probléma, mint az elutasítás.

Létezik egy ijesztőnek tűnő betegség, mely akaratlan tic-kel jár. Az érintettek furcsa hangokat adhatnak, érthetetlen mozdulatokkal zavarhatják meg környezetüket, szájukat csúnya szavak hagyhatják el. Ne legyen tabu a Tourette-szindróma!

Az agyunk nagyszerűen védve van a kemény, csontos koponyánkban, de időnként megsérülhet. A traumás sérülések közé tartozik az agyrázkódás is, mely az egyik leggyakoribb agysérülés. Mit érdemes tudni róla?

A migrén titokzatos betegség: kialakulásának okai, lefolyása, elkerülésének lehetőségei körül sok a bizonytalanság, utóbb esetleg tévhitnek bizonyuló közvélekedés. Néhány ilyen állítás igazságtartalmának jártunk utána.

Egy új tanulmány feltárta, hogy a különböző agyi áramkörök a kémiai jeleket a hímek és a nőstények számára agresszív vagy szexuális viselkedéssé alakítják. Mit tesznek agyunkban a feromonok?

Jelentős javulást figyeltek meg azoknál az autista gyermekeknél, akiket amerikai kutatók őssejt-terápiával kezeltek. Emellett a felnőttkori stroke és az oxigénhiányos agyi bénulás kezelésében is biztató eredményekkel alkalmazzák az őssejteket.

A központi idegrendszert támadó szklerózis multiplex az egyik leggyakoribb, az agyat érintő betegség, amelynek kialakulásáról még nincs pontos képünk. Az biztos, hogy az idegrostok védőrétegét a test immunrendszere megtámadja, s ehzért az elektromos jelek nem megfelelően közlekednek az agy és a test többi része között. Az autoimmun reakciónak részben genetikai, részben környezeti okai lehetnek.

A krónikus fáradtság szindróma biztosan rosszul megértett vagy félreértett állapot. Pontos okai még mindig nem ismertek, de az orvosi kutatások annyit azért kiderítettek, hogy összefüggésben van a bélbaktériumok részvételével életünkben.

Még azok a betegek is ki vannak téve a memória- és gondolkodászavarok megnövekedett kockázatának, akik nem teljesen kifejlett agyérkatasztrófát szenvednek, hanem csak stroke-szerű tüneteket, úgynevezett csendes stroke-ot tapasztalnak.

Bázelben dolgozó magyar kutatók egereken végzett kísérletekkel bizonyították, hogy a látás során a mozgások irányát a szemben található retina és az agykérgi idegsejthálózatok egymásra épülő tevékenysége értelmezi.

Speciális karkötőt fejlesztettek ki a Parkinson-kórban szenvedők kézremegésének csillapítására.