Európában mintegy hatmillió epilepsziás beteg él, közülük hozzávetőleg 50 ezren Magyarországon. Az esetek többségében a betegség jól kontrollálható gyógyszeres úton, mintegy harmaduknál azonban nem nyújt kellő segítséget a gyógyszeres terápia – mondta el az InfoRádiónak nyilatkozva dr. Erőss Loránd idegsebész, az OMIII főigazgatója. Ez utóbbi esetekben korábban két lehetőség állt fenn: a rohamok kiindulási pontját feltérképezve az agyban annak, azaz az úgynevezett epilepsziás fókusznak a műtéti kimetszése jelenthet megoldást. Ezenkívül neuromodulációs módszerekkel lehet mérsékelni a rohamok számát, javítva az érintettek életminőségét.
A legmodernebb, itthon a közelmúltban bevezetett eljárás lényege, hogy diagnosztikus elektródákat ültetnek robot segítségével a beteg fejébe, amelyek EEG-jeleket mérve mutatják ki a rohamokat eredetét. Ezután az elektródákon keresztül ki is süthető termokoaguláció által a kóros epilepsziás szövet. A beavatkozás minimálisan invazív, nem igényel nagyobb koponyaműtét, elég csupán kis koponyalyukakon keresztül beültetni az 1,2 milliméter átmérőjű elektródákat. Mindeddig két gyermeket kezeltek ilyen módon az országban, mindketten azóta is tünetmentesek.
Mi az epilepszia?
Amennyiben zavar keletkezik az agyban történő ingerületátadásban, előfordulhatnak olyan kontrollálatlan aktivációk és jeltovábbterjedések, amelyek nem várt, nem összehangolt működést eredményeznek. Mindennek következtében különféle tünetek jelentkezhetnek az érintetteknél. A köztudatban a generalizált rosszullét él a legélénkebben a betegségről, amely erős görcskészséggel és eszméletvesztéssel jár együtt. Ugyanakkor kisebb rohamok kialakulhatnak, például az, hogy a beteg elréved, esetleg auraszerű tüneteket tapasztal hallucinációkkal, gyomorban érzett kísérőtünetekkel. Az epilepsziáról bővebben olvashatsz Betegségek A-Z rovatunk vonatkozó leírásában.
