Miért lett ennyi autista?

Az egészségügyi ismereteiket az internetről szerzők már értesülhettek róla, hogy egy évtizeden belül minden második csecsemő autizmussal születik majd. A hideglelést okozó jóslat nem holmi online bulvárlap híre, hanem a neves bostoni egyetem, az MIT számítógépes tudósainak több millió kattintást elért cikkében szerepel.

A mezőgazdasági, epidemiológiai és genetikai ismeretek teljes - és nem titkolt - hiányában megfogalmazott jóslat a genetikailag módosított növények (GMO) térnyeréséből kalkulálja ki a riasztó eredményt. Látszólag nagyon is elfogadhatóak az ilyen és ehhez hasonló következtetések, hiszen a betegség gyakorisága az elmúlt évtizedekben jelentősen megnövekedett. Az amerikai Közegészségügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) adatai szerint az 1980-as években kétezer gyermek közül egyet érintett a betegség, napjainkban viszont már 13-at - írja a hvg.hu .

Ez a nyugtalanító növekedés szépen egybeesik a génmódosított kukorica és szója terjedésével, valamint az ezekhez használt, egészségkárosító hatásával többször hírbe hozott glifozát gyomirtó felhasználásával. A korreláció, vagyis az adatok közötti lineáris kapcsolat azonban egyáltalán nem jelenti automatikusan, hogy a dolgok között oksági összefüggés is fellelhető - hívta fel a figyelmet a tudományos ismeretterjesztést zászlajára tűző amerikai Genetic Literacy Project.

Egy évtizeden belül minden második csecsemő autizmussal születik majd - állítják a tudósok

Egy évtizeden belül minden második csecsemő autizmussal születik majd - állítják a tudósok

A szociális beilleszkedési, kapcsolatteremtési és kommunikációs képességek jelentős fejlődési zavara, az autizmus egyenesen kínálja magát, hogy kialakulásának mindmáig ismeretlen oka helyett az érintett családok bűnbakot keressenek, a tudásbeli űr kitöltése érdekében rámutatva a - szerintük - lehetséges okokra. A megbetegedések számának drámai emelkedése, amely az 1990-es évek közepétől szinte egyszerre következett be valamennyi fejlett egészségügyet működtető országban, alapvetően statisztikai hátterű.

A növekedés 60 százaléka a szélesebb spektrumnak, a jobb felismerésnek és a pontosabb nyilvántartásnak tudható be - derül ki egy rendkívüli méretű és időtartamú dán vizsgálatból, amely három évtizeden át 670 ezer gyermek, köztük 4 ezer autizmussal diagnosztizált beteg orvosi adatait kísérte figyelemmel.

Az autizmushoz hasonló betegség az Asperger-szindróma. Gyakran felmerül, hogy van-e egyáltalán különbség közöttük. A BMC Medicine című szaklapban közzétett kutatás szerint az Asperger-szindrómás gyerekek agyi kapcsolatai eltérő mintát mutatnak, mint amilyeneket az autistáknál mutatnak ki. Részletek!

A közfigyelem, vagyis az, hogy a laikusok körében is ismertté vált az autizmus, több esetet hozott felszínre, a korábban egyszerűen csak szégyenlősnek, visszahúzódónak mondott vagy tanulási nehézségekkel küzdő gyerekekkel is szakorvoshoz fordulnak a szülők. Egyfajta adminisztratív átrendeződés is érzékelhető: a szülők jobban szeretik, ha a fogyatékkal élő gyermekük kórlapján nem a "mentálisan retardált", hanem az "autista" megjelölés szerepel.

Persze a növekedés nem teljes egészében írható a statisztika számlájára. Tagadhatatlanul vannak valós tényezők is a háttérben. Ilyen a gyermekvállalási kor kitolódása , amely mind a két szülő részéről növelheti az utódok veleszületett betegségének kockázatát. Az pedig, hogy az orvostudomány már a legesendőbb, kis súlyú koraszülötteket, a szülési komplikációkon keresztülment babákat is képes életben tartani, egy sor betegség későbbi előfordulásának lehetőségét magában hordozza.

Forrás: hvg.hu

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

prediabétesz
Súlyos károkat okoz a vércukorszintben, mégis sokan fogyasztják naponta
koleszterin
6 koleszterincsökkentő étel: ezek legyenek mindig a kamrában – A szívroham megelőzésében is segítenek
Súlyos károkat okoz a belekben, mégis sokan fogyasztják rendszeresen
Kétféle hantavírus is jelen van Magyarországon – ezt érdemes tudni a fertőzésről
Óriási változás jön az egészségügyben: íme az új miniszter, Hegedűs Zsolt tervei
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +21 °C
Minimum: +8 °C

Az erőteljes gomolyfelhő-képződés mellett többórás napsütésre lehet számítani, majd délutántól, késő délutántól délnyugat felől erősen megnövekszik, megvastagszik a felhőzet. Több helyen, akár több hullámban várható zápor, zivatar, estétől a Dunántúlon eső is. Helyenként intenzív, heves zivatar is előfordulhat - legkisebb eséllyel északnyugaton. A délies szél többfelé megélénkül, zivatarok környezetében viharos lökések is lehetnek.A legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 25 fok között valószínű, északnyugaton lesz a leghűvösebb, míg délkeleten mérhetjük a legmagasabb értékeket.Késő este 10, 15 fok várható. Térségünket egy mediterrán ciklon közelíti meg, ami a fronthelyzetben is jelentős változást hoz. Pénteken kettősfronti hatásra lehet számítani.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Kvíz: felismernéd a leggyakoribb tápanyaghiányt? – Teszteld a tudásod! A vashiány és a vérszegénység sokszor alattomosan alakul ki: a tünetek enyhék, könnyen másra fogjuk őket, mégis komoly hatással lehetnek a mindennapokra. Vajon mennyire ismered fel a figyelmeztető jeleket?
kvíz
Kvíz: felismered képről az orvosi eszközöket? – Keveseknek sikerül a 10/10 Az orvosi rendelőkben számos különleges eszköz rejtőzik. Mennyire ismered ezeket? Kvízünkben most próbára teheted a tudásod!