Dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ neurológusa ismertette azokat a panaszokat, amelyek már korai szakaszban felhívhatják a figyelmet a Parkinson-kórra.
Az ok a dopamintermelődés csökkenése
A Parkinson-kór jelenleg a világon a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség. Kialakulásának megértéséhez érdemes feleleveníteni, hogy a mozgást az agyban lévő idegsejtek irányítják, amelyek ingerület-átvivő anyagok segítségével kommunikálnak egymással, majd továbbítják az üzenetet a test felé. Egészséges esetben jól működik ez a folyamat, de a Parkinson-kóros betegeknél csökken a mozgásért felelős fő ingerület-átvivő anyag, a dopamin termelődése. Ez tulajdonképpen egy, a korral járó természetes folyamat, amely azonban a Parkinsonosoknál sokkal gyorsabban zajlik le.
A kézremegést már az 1800-as években leírták
A Parkinson-kórról sokaknak jut eszébe a Vissza jövőbe című film sztárja, Michael J. Fox, aki sosem titkolta betegségét, és nyilvános megjelenésein időnként jól látható volt kézremegése. Ez ténylegesen egy jellegzetes tünet, amelyet már 1817-ben leírt egy sebész, aki akkor még reszkető bénulásnak nevezte a betegséget. A kézremegésre jellemző – amennyiben Parkinson-kór okozza azt - hogy nyugalomban jelentkezik, és ha a beteg megmozdítja a kezét, 10-15 másodpercre megszűnik.
Később azonban, a betegség előrehaladtával a tremor (remegés) fokozódhat és mindkét oldalon megjelenhet. Természetesen vannak további tünetek is, amelyek jellemzik a Parkinson-kórt. Megfigyelhető például a járás lassulása, csoszogó jellege, és ugyancsak meglassul minden más mozdulat is. Az egyensúlyérzék gyengül, ezért gyakoribbá válhatnak az elesések, a merev izmok miatt pedig megváltozik a testtartás is. Megjelenhetnek alvászavarok, kialakulhat a vérnyomás-ingadozás és gyakorinak számít a székrekedés is, mint tünet. Meggyengülhet a szaglás, a kézírás, megváltozhat a hangerő és a hangminőség, lelassul még a pislogás is, és mivel az érzelmek kifejezése is az arcizmok mozgékonyságán múlik, a merevebbé váló arckifejezés miatt úgy tűnik, mintha a betegek érdektelenek lennének. - Mindemellett a Parkinson valóban hat az érzelmekre, a hangulatra, éppen a lecsökkent dopaminszint miatt. Emiatt a betegeknél gyakran tapasztalható szorongás, depresszió, a gondolkodás és szellemi teljesítmény csökkenése – hangsúlyozza Füzesséry doktornő.
A korai felismerés javítja a kilátásokat
Minél előbb sikerül felismerni a betegséget, annál többet tehetünk a Parkinson-kóros betegek életkilátásainak és életminőségének javításáért. Bár a diagnosztizálás nem mindig egyszerű, ugyanis például a kézremegés több más betegség tünete is lehet. A neurológiai betegségek közt például más típusú remegési forma az esszenciális tremor, amelynek a neve is arra utal, hogy nem ismert pontosan az eredete. Egy finom hullámú, a feszültséggel, a stresszel szoros kapcsolatot mutató kéz- és fejremegésről van szó, amely akaratlagosan befolyásolható. Ha egy ilyen beteget arra kérünk, hogy végezzen el valamit, akkor megszűnik a remegés. Ez a jelenség már fiatalabb korban is előfordul, a terápiája pedig teljesen más, mint a Parkinson-kóré.
Ugyancsak okozhat kézremegést többek közt az alkoholmegvonás, a májcirrózis, a cukorbetegek hirtelen vércukoresése (bár ilyenkor inkább az egész test remeg) és más okok is. Időskorban sem feltétlenül Parkinson-kóros az a beteg, akinek remeg a keze, hiszen ún. érelmeszesedés okozta agypusztulás is járhat ilyen tünettel – sorolja dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ neurológusa. - Ha azonban mégis Parkinson-kór diagnosztizálható, a gyógyszeres kezelés célja a dopamin pótlása, és bizonyos esetekben szóba jöhet a műtéti megoldás is. Ennek során behelyeznek egy olyan tulajdonképpeni pacemakert az agy megfelelő helyére, ami elektromosan viszi tovább az ingerületet a hiányzó dopamin helyett. A legfontosabb tehát, hogy már az első gyanús tünetekkel, akár a kézremegéssel, akár mással fel kell keresni az orvost, hiszen a kezelés elérhető, a tünetek nagyon sokáig visszaszoríthatók.
