Egy átlagos körülmények között élő, egészséges ember becslések szerint évi három-négy alkalommal is áteshet a náthán. És noha megfázni nem csak télen lehet, mégis ilyenkor van ennek a betegségnek igazán a "szezonja". Ennek számos oka közül az egyik legkézenfekvőbb, hogy a kellemetlen tünetekkel járó felső légúti megbetegedést okozó náthavírusok zárt térben gyorsan terjednek, az emberek többsége pedig télen óhatatlanul több időt tölt másokkal egy légtérben, összezárva. Bár a koronavírus elleni védekezéshez használt maszk hatékony a náthavírusok ellen is , mégsem tudjuk száz százalékig kivédeni a kórokozók támadását.
Noha sokan még mindig úgy gondolják, hogy a megfázást a hideg idő okozza, ez ebben a formában nem igaz. Nem azért leszünk náthásak, mert esetleg nem vettünk fel egy plusz pulóvert a kabát alá, hanem mert a hideg hatására - különösen, ha egyéb tényezők is jelen vannak, például kimerültség, stressz vagy kialvatlanság - csökken a szervezetünk ellenálló képessége a különböző kórokozókkal szemben. A megfázásért leggyakrabban az orrnyálkahártya-gyulladást okozó rhinovírus vagy az RSV (respiratórikus szinciciális vírus) felel. Mivel ezek a kórokozók cseppfertőzéssel terjednek, így elég, ha megfogunk egy fertőzött ember nyálával vagy orrváladékával szennyezett tárgyat, majd a kezünket óvatlanul a szánkhoz, esetleg a szemünkhöz emeljük: máris esélyünk lehet rá, hogy a következő pár napot tüsszögve, orrfolyással, torokfájással, köhögve, esetleg hőemelkedéssel küszködve kell átvészelnünk.
Mi történik hidegben az orrunkban?
A hideg levegő nemcsak a végtagjainkat, hanem az orrnyálkahártyánkat is alaposan lehűti, ideális táptalajt teremtve a náthavírusoknak. Ugyanis az orrnyálkahártyán lévő csillószőrök - amelyek megszűrik a beáramló levegőt a szennyeződésektől és a kórokozóktól - működése hidegben kevésbé hatékony, így ilyenkor a nyálkahártyán könnyen megtapadhatnak és elszaporodhatnak a kórokozók. Az orrdugulás is ezért veszélyes.
Mi történik, ha bedugul az orrunk?
Nem kapunk rendesen levegőt - talán ez a legkellemetlenebb következménye annak, ha az orrnyálkahártyánk valamilyen környezeti tényező hatására megduzzad. A duzzanatot gyulladás okozza, melynek hatására jelentős mennyiségű orrváladék termelődik. A gondos ürítés ellenére a megfázás első pár napjában a váladék folyamatosan újratermelődik, így nem véletlen, ha egy idő után úgy érezzük: akkora a fejünk, mint egy lufi, ami ráadásul a fújással járó erőlködés hatására meg is fájdulhat. Ha nem teszünk semmit a bedugult orr ellen, előbb-utóbb csak szájon át vesszük majd a levegőt. Így viszont egy fontos védelmi vonal - az orrnyálkahártya - kiesik, és a kórokozók gyorsabban bejuthatnak szervezetünkbe. A bedugult orr és a felgyűlt, távozni nem képes orrváladék kellemetlen szövődményeket, például arcüreg- vagy középfülgyulladást, súlyosabb esetben krónikus alsó légúti megbetegedést is okozhat.
Természetes módszerekkel az orrdugulás ellen
Sokan még mindig a természetes megoldásokat részesítik előnyben, ha nátháról van szó, amelyek a fennálló tünetek súlyosságától és kezdetétől függően akár elegendőek is lehetnek. Régi, jól bevált praktika például az arcra helyezett meleg vizes borogatás vagy a kamillás gőzölés. Mindkettő segíthet feloldani a letapadt orrváladékot és szabaddá tenni az elzáródott légutakat. A gőzöléssel azonban érdemes vigyázni: az e célra használt folyadék ne legyen forró, csak kellemesen meleg, így nem okozhat égési sérüléseket, továbbá alkalmanként csak pár percig gőzöljünk, mert a hirtelen jött, tartós meleg nem tesz jót a gyulladt orrnyálkahártyának. Érdemes azt is észben tartani, hogy a kamilla az arra érzékenyeknél allergiás reakciót válthat ki, ami súlyosbíthatja a bedugult orral amúgy is együtt járó légzési nehézségeket.
A meleg folyadékok - legyen szó teáról vagy levesekről - jótékonyan hatnak ilyenkor, már csak azért is, mert ha az ember megfázik, sokszor nincs étvágya és nehezen csúszik le a falat a torkán. A meleg folyadék amellett, hogy jólesik, pótolja az időközben szervezetünkből távozó vizet is. Akadnak, akik megfázás esetén az antibakteriális hatásáról is ismert fokhagymára vagy a légúttisztító hatású, csípős ételekre esküsznek. Az alsó légúti problémák megelőzésére és az esetleges arcüreggyulladás elkerülésére jó megoldás a speciálisan e célra kialakított orvosi berendezéssel történő inhalálás.
Amikor már csak az orrspray segít
Egy-egy makacs megfázás esetén viszonylag gyorsan eljöhet az idő, amikor a természetes módszerek érdemben már nem segítenek abban, hogy orrjárataink tartósan átjárhatóak maradjanak. Mivel nem gőzölhetünk vagy inhalálhatunk egész nap, ilyenkor érdemes hosszú távú, hatékony megoldást választani, például orrspray-t. Lehetőség szerint olyat használjunk, amely feloldja a váladékot, lelohasztja az orrnyálkahártya duzzanatát, de nem szárítja ki az orrunkat. Fontos észben tartani, hogy ezeknek a készítményeknek a használata - akárcsak az orrcseppeké - időszakosan és csak az orvos által javasolt ideig ajánlott. Tartós, mindennapi alkalmazásuk egyebek mellett idült gyulladást és függőséget eredményezhet. Éppen azért még egy banálisnak tűnő megfázás esetén is érdemes szakemberrel konzultálni, amennyiben a tünetek nem enyhülnek néhány nap alatt.
