Noha megfázásnak nevezzük, a felső légúti betegségek valójában fertőzések nyomán alakulnak ki, nem pusztán a hideg hőmérséklet következtében. Ezzel együtt az év hűvösebb része kétségtelenül kedvez a járványok kialakulásának, ilyenkor pedig kórokozók sokasága terjedhet a közösségekben. A közönséges nátha mögött több mint kétszázféle vírus állhat, beleértve például rhinovírusokat, koronavírusokat, parainfluenzavírusokat, adenovírusokat, enterovírusokat egyaránt. Emellett a SARS-CoV-2, az influenza vagy éppen a légúti óriássejtes vírus (RSV) is kiválthat náthaszerű panaszokat. A legtöbb esetben nem is tudjuk, hogy pontosan mi okozza kellemetlen tüneteinket, egyszersmind ez a fajta változatosság a magyarázat arra is, hogy miért lehetünk egy-egy szezonban akár többször is betegek.
Mindazonáltal a meghűlés legtöbbször nem tart tovább két hétnél. Az akut fertőzést immunrendszerünk jellemzően hét-tíz nap alatt képes legyőzni, ugyanakkor egyes szimptómák, főként az orrfolyás és a köhögés, kicsit tovább elhúzódhatnak. Sőt, a köhögés olykor hetekig kínozza az érintetteket – mondta el a CNN-nek nyilatkozva dr. Leana Wen sürgősségi szakorvos, a George Washington Egyetem professzora. Hozzátette, nem ritka az sem, hogy miközben úgy hisszük, egyetlen elhúzódó betegséggel van dolgunk, valójában több vírus is megtámadja szervezetünket gyors egymásutánban. Azaz még el sem múlt az egyik fertőzés, szinte már kezdődik is egy másik, ami a tünetek terén egy hosszúra nyúló gyógyulási folyamatnak tűnhet.
Hibák, amelyek lassíthatják a nátha gyógyulását
Elhúzódó nátha esetén érdemes azt is számba venni, hogy nem esetleg mi magunk hátráltatjuk-e gyógyulásunkat. Miközben ugyanis a munka dandárját immunrendszerünk maga végzi önállóan, azért akad, amivel elősegíthetjük a vírusok elleni küzdelem sikerét – vagy éppen visszavethetjük azt, ha nem vagyunk elég óvatosak.
Nem pihenünk eleget: nem véletlenül tanácsolják mindig azt az orvosok, hogy betegen igyekezzünk sokat pihenni – írja a WebMD. Először is az alvás kulcsszerepet tölt be abban, hogy immunrendszerünk zökkenőmentesen tudja tenni a dolgát. Éppen ezért megfázás esetén különösen fontos, hogy éjszakánként hagyjunk nyolc-tíz órát szervezetünknek, amikor regenerálódni tud. Hasonlóképpen nappal sem szabad túl merésznek lenni. Náthásan nem érdemes megerőltetni magunkat fizikailag. Ha a tünetek nyak felett jelentkeznek, mint az orrfolyás, orrdugulás és tüsszögés, akkor talán lehetünk kicsit aktívabbak. Ha viszont nyak alatt, például hurutos köhögés, emésztési panaszok, izomfájdalmak vagy kimerültség formájában, akkor bizony ideje kicsit visszavennünk a tempóból. A nátha első napjaiban az a legjobb, ha egyáltalán nem megyünk iskolába vagy dolgozni.
Nem viszünk be elég folyadékot: betegen könnyebben dehidratálódhatunk, mint máskor. Nyálkahártyánk több váladékot termel, lázasan pedig többet is izzadunk, miközben torokfájással az ivás is kellemetlen élmény lehet. Elengedhetetlen tehát, hogy tudatosan törekedjünk a megfelelő folyadékpótlásra. Annál is inkább, mert az segít nedvesen tartani az orrot és a torkot, fellazítva a váladékot. A víztől a teákon és gyümölcsleveken át a levesekig többféle módon hozzájuthatunk folyadékhoz. Az alkoholtól, kávétól és általában véve a koffeintől viszont jobb ilyenkor tartózkodni, mert vízhajtó hatásuk révén csak súlyosbítják a panaszokat.
Biztosan nátháról van szó? Miközben a megfázás egy-két hét alatt elmúlik, akadnak hasonló karakterisztikájú betegségek, amelyek tartósabban fennállhatnak. Az őszi és tavaszi átmeneti időszakban például könnyen összetéveszthetjük az allergiás tüneteket a náthával, sőt, penész- vagy háziporatka-allergia esetén ez télen is előfordulhat. Ezenkívül ugyancsak egyszerű meghűlésnek tűnhet az orrmelléküreg-gyulladás (szinuszitisz), amely azonban hetekig tartó fájdalom és fokozott orrváladék-termelődéssel járhat.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A nátha az esetek zömében magától gyógyul, így a tünetek enyhítésével házilag is jól kezelhető. A Clevelandi Klinika leírása alapján ugyanakkor mindenképpen javasolt orvoshoz fordulni, ha az alábbi tüneteket észleljük betegen:
- magas láz
- mellkasi fájdalom
- fülfájás
- asztmás fellángolás vagy nehézlégzés
- a tünetek tíz napon túl sem enyhülnek vagy még súlyosbodnak is
