A "pandémiás testtartás" kifejezés korábban nem létezett: a COVID-19-járvány hívta életre, mint megannyi hasonló kifejezést. Az Egyesült Államokban például előszeretettel használják a "Quarantine 15"-öt is, amivel a járvány idején felszedett túlsúlyra utalnak. A pandémiás testtartás az elmúlt két évben felvett rossz testtartást jelenti, ami az érintetteknél hátfájás kialakulásához vezetett - magyarázza a Harvard Health Publishing oldalán megjelent cikkben David Binder fizikoterapauta, a Harvard Egyetem Orvosi Iskolájához tartozó Spaulding Rehabilitációs Kórház igazgatója.
Ennek legfőbb oka, hogy a home office-ba kényszerülő - vagy azt önként vállaló -, addig teljesen más, jellemzően irodai munkakörülményekhez szokott emberek a kanapén, egy fotelben, a konyhaasztalnál, esetleg a földön ülve és görnyedve kezdtek dolgozni. A home office egyik veszélye egyébként is az, hogy az ember hajlamos belefeledkezni a munkába, és nem figyel oda a rossz testtartásra, aminek aztán nyak-, hát- és derékfájás lehet a következménye, ahogy azt Binder is említi.
De nem csak a hosszú ülésnek lehetnek káros egézségügyi hatásai: bármilyen testtartás - az állás is -, amin huzamosabb ideig nem változtatunk, növeli az izomfáradtság, az izommerevség és az izomgörcsök lehetőségét. A rossz testtartás miatt fokozott nyomás nehezedhet egyes ízületeikre. Az egyensúlyhiány - amikor testünk egyik oldalát jobban terheljük, mint a másikat -, amit testünk igyekszik kompenzálni egyéb bajokhoz, például térd-, vagy bokaproblémákhoz is vezethet, de mivelilyenkor fokozott nyomás nehezedik a fenékre és a farokcsontra is, az ezeken a területeken található idegek is érintettek lehetnek.
Mit tehetünk, hogy elkerüljük a rossz testartást?
Binder szerint az lehet az ideális megoldás, ha összeállítunk magunknak egy gyakorlatsort: ehhez érdemes szakember segítségét kérni, hogy valóban izmaink számára hasznos mozgást végezzük. Fontos, hogy ez tartalmazzon bemelegítést, aerobic-gyakorlatot, izomnyújtást és lazítást is, hogy izmaink ne csak erősek, rugalmasak is maradjanak. Aki már egy ideje küzd az ülő munka okozta derék-, hát-, vagy csípőfájdalommal, az hozhat tartós javulást, ha felkeres egy gyógytornászt, aki megtanítja, hogy célzottan, milyen gyakorlatokkal fejleszthetők a problémás területek. Hogy miként üljünk egyenesen, hogyan nyújtsuk az üléshez nélkülözhetetlen has-, hát-, váll-, nyak- és mellizmainkat.
A szakember azt javasolja, hogy aki ülőmunkát végez, válasszon párnázott széket - ne süppedőset -, ami a feneket és a hát alsó részét is megtámasztja. Egy lábtartó használata is sokat segíthet, ez ugyanis csökkenti a hátra nehezedő terhelést. A lábtartó különösen azoknak lehet hasznos megoldás, akik alacsonyak, mert így ülés közben optimális - körülbelül 90 fokos - szögben tudják tartani a térdüket.
Szintén segíthet, ha monitorunk szemmagasságba kerül, így nem kell állandóan lefelé vagy felfelé néznünk, nem terheljük feleslegesen a nyakunkat. A csuklóra, a karra és a vállra nehezedő nyomást pedig Binder szerint ergonomikus kialakítású csuklótámaszal lehet enyhíteni. Véleménye szerint az álló munkát lehetővé tevő munkaállomással érdemes vigyázni, mert az sem tesz jót a hátunknak, ha sokáig állunk egy helyben. Az az ideális, ha az ember időnként tudatosan változtat a testhelyzetén és a testtartásásán, emellett bizonyos időközönként feláll az asztaltól és átmozgatja az izmait, hogy minden szempontból felfrissüljön egy kicsit.
