A fent említett problémák mind a lágyrész-reumatizmus tárgykörébe tartoznak. Mindennapos betegségek, melyek egyszerűen felismerhetők, akut adekvát ellátásuk rendkívül fontos, hogy a betegség ne menjen át idült állapotba. Kiváltója, mint a bevezető példákban is láttuk, sokszor túlerőltetés, ún. foglalkozási ártalom, krónikus irritáció, vagy valamilyen baleset. De mindig gondolni kell esetlegesen megbúvó mögöttes fertőzésre, vagy akár pszichés túlterhelésre is. A beteg fájdalmas mozgáskorlátozottságot, nyomásérzékenységet, sokszor duzzanatot panaszol.
A lágyrész-reumatizmus körébe tartozó leggyakoribb megbetegedés az ínhüvelygyulladás. Túlzott megerőltetés okozza, de itt is szóba jöhet fertőzés (pl. TBC), vagy elhasználódás. A visszatérő ínhüvelygyulladás néha első jele lehet a később felismerésre kerülő krónikus sokízületi gyulladásnak. A vállízület nyáktömlőjének, ínhüvelyének vagy ízületi tokjának gyulladása is sok átvirrasztott éjszakát okozhat a betegnek kezelés nélkül. A fűtött autóban résnyire leeresztett ablak, a háziasszonyok ünnepek körüli lázas ablaktisztítása egyaránt kiválthatja e képletek gyulladását.
Ha már a háziasszonyokról beszéltem, a lágyrész-reumatizmus kínzó gyakori formája főleg középkorú nőkön a nyak, váll, illetve derék, csípőtájon jelentkező szétterülő fájdalom, az izomzat feszülésével tapintható, nyomásra érzékeny, tömöttebb csomócskákkal, ezt fibrosisis syndromának nevezzük.
Az íntapadások helyén jelentkező fájdalmas gyulladásokat összefoglaló néven enthesopathiáknak nevezzük. Legismertebb az ún. teniszkönyök (epichondílitis hum.), melyet nemcsak a nevében viselt sport űzésétől lehet kapni, hanem csavaró mozgástól, pl. pelenkamosástól, gépeléstől, amatőr mázolástól (túlerőltetés).
A nyáktömlők gyulladását bursitisnek nevezzük, orvosi nevében mindig megjelölve, mely anatómiai területen alakult ki. Leggyakoribb helyek a váll, a könyök, a térd és a csípő nyáktömlő gyulladásai. A kiváltó ok ezeknél is fokozott igénybevétel, trauma, ritkábban fertőzés, de lehet kiterjedt, egész szervezetet érintő gyulladás érintettsége is. A térdhajlatban gyakran jelentkező nyáktömlő gyulladás neve Baker-cysta.
A teljesség kedvéért még megemlíteném a kéz bőnyéjének zsugorodásos megbetegedését, mely családi halmozódást is mutathat, neve Dupuytren-kontraktúra. A kiváltó okok közt gondolni kell azonban ismétlődő kis traumákra és bizonyos gyakran társuló betegségekre (pl. cukorbetegség, májbetegség, stb.).
A diagnózis felállítása fizikai vizsgálattal lehetséges. Így már az első észlelésnél elláthatjuk a beteget megfelelő terápiával, illetve életmód tanáccsal is. Legfontosabb a fájdalmas rész tehermentesítése, nyugalomba helyezése (rugalmas pólya, gipszsín, műanyag ortézis), hűtő, gyulladáscsökkentő borogatás, jegelés. Nagy fájdalom esetén az arra alkalmas eseteknél a gyulladásos izzadmány leszívása, gyulladáscsökkentő helyi beadása is szóba jön.
A jó orvos figyelmet szentel a felvilágosításra: lehetőség szerint a kiváltó ok megszüntetésére (ez sajnos nem mindig egyszerű, hisz gyakran a foglalkozással függ össze). A megelőző és gyógyszeres terápián kívül a fizioterápia teljes tárháza is felvonultatható a gyógytornától kezdve az elektromos kezelésen keresztül a balneoterápiáig. Sajnos sokszor, mint fent említettük, a kiváltó ok megszüntetésének hiányában a megbetegedés kiújulásra hajlamos.
