Helyesen úgy mondjuk: ösztrogének. Az elnevezés ugyanis gyűjtőfogalom, körülbelül 40 hormoné. A 3 legfontosabb változat az ösztron, az ösztradiol és az ösztriol. Szteroid hormonokról van szó (a progeszteron, a tesztoszteron is az), amelyek a petefészekben, a méhlepényben és a herékben termelődnek. Az ösztrogének elsősorban női nemi hormonok, de kisebb mennyiségben a férfiak szervezetében is megtalálhatók, a hímivarsejtek érésében játszanak fontos szerepet. A nemileg érett nőkben az ösztradiolnak jut a legfontosabb szerep (ezt tüszőhormonnak is nevezik), az ösztron szerepe a menopauzát követően nő meg, az ösztriol pedig a terhesség során dominál.
Az ösztrogének felelősek a másodlagos női nemi jelleg kialakításáért, de egyéb funkciójuk is van, például a csöves csontok érésében és növesztésében. Az ösztrogénhiány emiatt a csontritkulás kialakulásával is összefügghet. Létezik egy úgynevezett tüszőserkentő hormon (FSH), amelyet az agyalapi mirigy termel. Ennek hatására a petefészekben már születéskor is meglévő, mintegy 400 ezer tüszőkezdemény egyike fejlődésnek indul. Az ösztradiolt az érésben lévő tüsző termeli. Szükség van erre a hormonra a méhnyálkahártya fejlődéséhez, amely megtermékenyülés esetén befogadja az embriót.
Ezért fontos a hormonok egyensúlya
A női testben körülbelül 300 különböző biokémiai folyamatot szabályoz az ösztrogén valamely formája, így a nők általános egészségi állapotát erősen befolyásolja a hormonok egyensúlya. A menopauza (klimax) időszakában az ösztrogénszint lecsökken, a vérből gyakran már nem is mutatható ki. Az ösztrogén és a másik fontos nemi hormon a progeszteron (vagy sárgatesthormon) csökkenésével, és a közöttük lévő egyensúly megbomlása miatt különféle tünetek jelentkezhetnek: hőhullámok, szorongás, depresszió, krónikus fáradtság, hangulatingadozás, libidócsökkenés, éjszakai izzadás és álmatlanság, hüvelyszárazság, hajhullás, arc- és testszőrzet növekedés, szívdobogás, fertőző betegségek iránti fogékonyság, csontritkulás, izomtömeg-csökkenés, szemszárazság stb.
Ösztrogén hiányában az öregedés is gyorsul. A haj, a bőr vékonnyá és rugalmatlanná válik, megjelennek a felső ajak feletti függőleges ráncok, a bőrön öregségi foltok keletkezhetnek. Az izmok és az ízületek rugalmassága csökken, a zsírszövet szaporodik, így az az alkat is más lesz. A hüvely váladéktermelése is változik a hormonok hatására. A hám elvékonyodik, érzékenyebbé válik, veszít rugalmasságából, és csökken az ellenálló képessége, ezért hajlamosabbá válik a sérülésekre, fertőzésekre. A menopauza után a nemi szervek csökkent vérellátása is súlyosbítja a panaszokat.
A hüvelyszárazságot húgyúti tünetek is kísérhetik az állandó irritáció miatt. A sűrű vizelési kényszer, a húgycső- és hólyagfájdalom, a fertőzések gyakoribbá válása és a vizeletcsepegés gyakorta visszavezethető a hüvelyhám és a szeméremtest szárazságból eredő gyulladására. Ezek a panaszok sokszor már évekkel azelőtt jelentkeznek, hogy elmarad a menstruáció. De nagy egyéni különbségek vannak mind a tünetek, mint a tünetek intenzitása tekintetében. Fontos, hogy nem kell belenyugodni abba, hogy a problémáknak úgysincs megoldása. A hüvelyszárazság például kezelhető, és érdemes is kezelni, hogy megelőzzük a különféle szövődmények kialakulását.
