COVID-járvány: ezt kellett volna máshogy csinálni a szakértő szerint

A brit kormánynak hetekkel korábban kellett volna elrendelnie a koronavírus-járvány idején az első országos zárlatot. Ezzel ugyanis számos haláleset megelőzhető lett volna.

Nagy-Britanniában 2020. március 23-án rendelték el először az országos zárlatot, az új típusú koronavírus terjedésének megfékezése érdekében. Ezt azonban már hetekkel korábban meg kellett volna tenniük – mondta a járvány előzményeinek, következményeinek és kormányzati kezelési módjának feltárását célzó brit vizsgálattal kapcsolatban Matt Hancock, volt egészségügyi miniszter.

házi karantén, idős nő maszkban
A brit kormánynak hetekkel korábban kellett volna elrendelnie a koronavírus-járvány idején az első országos zárlatot. Fotó: Getty Images

„Sok-sok emberéletet lehetett volna megmenteni”

A nyáron kezdődött vizsgálat – amelyet Heather Hallett, az angol fellebbviteli bíróság nyugalmazott bírája vezet – várhatóan 2026-ig tart majd, és több különálló részből (modulból) áll. A második vizsgálati modul egyik napja Hancock meghallgatásával telt. A volt miniszter – aki a brit koronavírus-járvány elhatalmasodásának idején a londoni egészségügyi tárca élén állt – kijelentette, hogy a zárlatot a március 23-ai időpontnál három héttel korábban kellett volna elrendelni, mivel ezzel „sok-sok emberéletet lehetett volna megmenteni”. Hozzátette, ő és minisztériuma már 2020 januárjának közepétől megpróbálta ráébreszteni a kormányt a koronavírus terjedése okozta probléma súlyosságára, de a tárcának folyamatosan ”„mérgező légkörben” kellett dolgoznia, és más minisztériumok munkáját is el kellett végeznie, például az iskolák bezárása ügyében.

Matt Hancock ugyanakkor maga is súlyos bírálatok kereszttüzébe került a meghallgatáson. A vizsgálóbizottság ugyanis újabb részleteket hozott nyilvánosságra azokból a jegyzetekből, amelyeket Sir Patrick Vallance, a brit kormány akkori tudományos főtanácsadója készített a kormányzati intézkedésekről a járvány első, heveny időszakaiban. E feljegyzések egyikében Sir Patrick alig burkoltan hazugságokkal vádolta meg a volt egészségügyi minisztert, úgy fogalmazva: Hancocknak „szokása volt olyan kijelentéseket tenni, amelyeknek semmiféle megalapozottságuk nem volt”. Vallance naplója szerint Hancock vezetése idején az egészségügyi tárca munkáját „hatalmas belső zűrzavar” jellemezte.

Átlagosan tíz évet veszítettek potenciális élettartamukból azok, akik a nagy-britanniai koronavírus-járvány szövődményeibe haltak bele egy brit vizsgálat szerint. Az országban több mint 230 ezer ember halt bele a koronavírus-fertőzésbe és szövődményeibe.

Több probléma is volt a járványkezeléssel

A volt kormányzati főtanácsos feljegyzéseinek korábban nyilvánosságra hozott fejezetei Boris Johnson akkori miniszterelnök tevékenységét is súlyosan kritizálják. Az egyik fejezetben Vallance „következetlennek” minősíti Johnsont, és megállapítja, hogy „gyenge, döntésképtelen miniszterelnökünk van”.

Boris Johnson tavaly júliusban lemondott a kormányzó Konzervatív Párt vezetői posztjáról és a miniszterelnöki tisztségről, miután nyilvánosságra került, hogy a londoni kormányfői hivatalban a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások idején ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket rendeztek.

Hancock viszont már egy évvel korábban távozott az egészségügyi tárca éléről, miután a brit sajtóban megjelent korabeli fotók tanúsága szerint bensőséges kapcsolatba került egyik hivatali kolléganőjével. A volt miniszter lemondásához azonban elsősorban nem a viszony vezetett, hanem az, hogy Hancock megsértette saját tárcájának akkori előírását, amely szerint a nem otthonról dolgozóknak munkahelyükön lehetőleg két méter távolságot kellett tartaniuk egymástól.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

A leggyakoribb tabuk a testünkről

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +14 °C
Minimum: +3 °C

Általában erősen felhős vagy borult lesz az ég, és főként az északi területeken fordulhat elő helyenként gyenge eső. Néhol előbukkanhat a nap. A déli, délnyugati szelet élénk, elsősorban a nyugati országrészben erős, olykor viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet döntően 11 és 17 fok között valószínű, de az északkeleti határszélen kissé hűvösebb maradhat az idő. Késő estére 7 és 12 fok közé hűl le a levegő. Fronthatásra napközben nem kell számítani, a frontérzékenyek számára is nyugodtak lesznek az időjárási viszonyok.