A légszomjnak több oka is lehet - ezeket ismertette dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa.
Akut vagy krónikus légszomj?
Mindannyian ismerjük a légszomj kellemetlen érzését. Egy intenzív edzés után csak kapkodjuk a levegőt, de egy kiadós lakoma miatt is érezhetjük úgy, hogy a jóllakottságtól nem tudunk mély lélegzetet venni. Ilyen esetekben a probléma rendszerint rövid időn belül megszűnik. A hirtelen, látszólag ok nélkül jelentkező, valamint a tartósan fennálló légszomj azonban már komolyabb bajt is jelezhet.
Sok oka lehet
A légszomj mindig valamilyen alapbetegség tünete. Az esetek többségében a szív és a tüdő rendellenes működéséből ered, de jelezhet például refluxot vagy vérszegénységet is. Elhízottak körében gyakrabban fordul elő. A hirtelen jelentkező légszomj akár tüdőembólia, légúti elzáródás, fulladás vagy életveszélyes allergiás reakció - anafilaxia - tünete is lehet.
A fentieken kívül a stressz és a szorongás miatt is érezhetjük úgy, hogy nehezen vesszük a levegőt. A panasz gyakran jelentkezik terhesség esetén, de alacsony vérnyomás vagy szívbetegség is előidézheti. Jelezhet továbbá asztmát, COPD-t , tüdőgyulladást, esetleg tüdődaganatot is.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Bizonyos helyzetekben a légszomj normális jelenség, ám minden olyan esetet vegyünk komolyan, amikor a légszomj hirtelen, látszólag ok nélkül lép fel vagy olyan helyzetben is jelentkezik, amelyben korábban nem fordult elő. Légúti betegséget is jelezhet például, ha eddig gond nélkül futottunk a busz után vagy lépcsőztünk, egy ideje viszont már ezekben a helyzetekben is fulladunk.
Ne halogassuk az orvos felkeresést akkor sem, ha a légszomj mellett láb- vagy bokaduzzanat, ödéma jelentkezik, esetleg légúti betegség tünetei - köhögés, láz, hidegrázás - mutatkoznak.
Azonnali orvosi segítséget igényel, ha valakinél a légzési nehézség mellett mellkasi fájdalom, ájulás, hányinger vagy hányás és szédülés is jelentkezik.
